AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat

adatik hanem azon paraztsagban es ura szolgalattiaban az melliek ennek előtte szolgák vagi ha az uarho ualo uolt nemes embernek, vagi pedig azon uarhoz uizha­foglaltassek es azon szolgalattal mint ennek elótte az eó urának tartozik szol­galny azoktól meg ualua kyk molduaba hauasalfóídeben es lugasi hadunkban en­nek elótte voltának es uenemberektól eózuegiektól, aruaktol meg ualua vagi pedig kik az faluk eórzesere, hazoknak nemes udvaroknak gondviselésére azon­hagiattanak vagi penig fogságban uolna­nak azokatis ezenszabadsaggal itelónk lenny. Utozzor azt keuanniuk, hogy ezoknek az szekeleknek neuek, kik it vadnak es my nekwnk es az orzagnak hwßeges szolgalattiokat ayanliak es fo­gadnak az registrunban es az my meg maradekinknak kónuebe be Írattassanak Azért my ezeket az kondichiokat nekik <psci'ibaltunk mellieket eók feiek es sza­badchagok ueztese alat tartany es ahoz tartozny fogatak az mint fogattakis es my azon paraztsagokbol es munkaiokbol eókót kiuezunk es szabaddá tezwnk mel­nek nagiob bizonysagaier ezdolognak megh erősítéseiért ezen my leuelunket ez my méltóságos fóggó pechetónk alat megh erósituen ezen székel nemzetségnek es az eó megh maradékinak kegielmesen attunk die 7br Ao lSOö."^ szabadság ezen kiváltságát se élvezze, hanem a paraszti ós nem nemes állapot­ban maradjon, és ezeket ismét földes­uraikhoz, akiknek ennek előtte is szolgála­tokat teljesítettek, azokat pedig, akik váraink szolgálatában állottak, ismét ugyanezen várainkhoz kell szolgálatra rendelni. Kivéve azonban azokat, akik most moldvai, havasalföldi és a Lúgos felé rendelt hadunkban serényen szolgál­nak nekünk és a hazának. Nemkülönben az öregeket, özvegyeket, árvákat és a szolgákat, akiket ti életkoruk, nemük és állapotuk miatt és lakóhelyük védelmére, a ház körüli dolgok gondviselésére otthon hagytak. És kivéve azokat is, akiket vala­mely primőr vagy patrónus erőszakkal fogságban tart. őket ugyanis éppen úgy, mint a többi székelyt, szabaddá akarjuk tenni és a jobbágyi állapotból ki akarjuk venni. Végül úgy akarjuk, hogy vala­mennyi fentebb jelzett ilyen székely ne­vét, aki most itt jelen van és azt ígéri, hogy nekünk ós ennek az országnak hű­ségesen fog szolgálni, vegyék névjegy­zékbe, és azt nekünk és utódainknak mu­tassák be. És mindezen fent megírt fel­tételeket minden székely szabadsága el­vesztésének terhe alatt köteles megtar­tani, aminthogy valamennyi Maros szé­kely székbeli szolga székelyt a fenti-felté­telekkel a paraszti és jobbágyi állapotból kiemeljük, attól mentesítjük és szabad­sággal adományozzuk meg. E dolog em­lékezetére és örökös jogereje érdekében a fent nevezett valamennyi Maros székben lakó székelynek, örököseiknek és vala­mennyi utóduknak odaadjuk, adomá­nyozzuk ós kibocsátjuk ezt az oklevelün­ket, melyet függő és közhitelű pecsétünk oltalmával erősítettünk meg. Kelt a Fe­ketehalom oppidum melletti katonai tá­borunkban szeptember havának L5. nap­ján az Úr 1595. esztendejében. Az oklevél tartalmi és diplomatikai elemzése Tartalmi elemzés Az adománylevél rendelkezése értelmében különösen kedvezőtlen volt az, hogy a székelyföldi sóaknák, vas- és kénbányák továbbra is a fejedelmi kincstárt gazdagították. Mind ezzel kapcsolatban, mind az adókra vonat­kozóan tehát érvényben maradt az 1562-i végzés. A széki önkormányzat 1-35. Az oklevél hátoldalán a következő szöveg olvasható: „Az székely szabadsagrul mehet adót sigmond feiedelem 1595 ben ." KT;*.

Next

/
Thumbnails
Contents