AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat
„My Sigmond, Isten kegielmeBegeból erdely molduay hauaseluy es szent romay Imperiomnak feiedelme magiar orzagnak egi rezzenek Ura es Szekeleknek Ispanny adunk emlékezetre mindeneknek az kyknek illik, Hogi noha ez el múlt nem regi eődokben nagiob reze székel nemzetségnek, ebben az my erdely orzagunkban lakoknak, mindentek szabadságnak eróluen es az hadakozáshoz kedvek leuen, walamy dologért az kóz szolgalatra es jobbágyságra uettetue volnának my annak okaiért emlekezuen az eó hiwsegekről es kózónseges hiu szolgalattiokrol ezen székel nemzetségnek az marus VDGZK orb 133 székekben lakoknak melliet eók ez elmúlt udókben, az my méltóságunknak az eó tehetsegek es elmeiekkel chelekettek tekentuen aztis hogi ez el múlt haboru Idókben az kereztien nemszetsegenek ellenségére az had uiselesben az eó giorsasagokot es serensegeket mutatak es hogi eók regi magiaroktol szarmazuan mindentek giorsabbak es keduesb akarattal az hadakozáshoz, hogisem mint egieb szolgalatra kezek uoltak Azért my ezeket az szekeleket az eó paraztsagokbol es parazty munkaiokbol kik mostan ebben az hadban velónk vadnak es my nekónk es az orzagnak az eó hw szolgalattiokot mutattiak, es uekhez is vinny akariak minden keppen szabaddá tezónk Iliién kondichiókal, elsóbben: Hogy minnayan az my hysegwnkre méltóságunkra es az my megh maradekinknak ualo, ennek az orzagnak szolgalattiara ky ky mind szemelie szerent megh eskegiek, masodzor: Hogy minden haztol, es az eó lakó helliokról minden eztendóben szent giőrgi napiara egi egy fi es mindzent napiara azonképpen eztendónkent buzat egi kóblót szabót egy kóblót szaladot fel kóblót maros szaky bóbóllel [!] aggianak A székelyek szabadságai Mi, Zsigmond, Isten kegyelméből Erdély, Moldva, Havasalföld fejedelme, a római szentbirodalom hercege, a magyarhoni Részek ura és a székelyek ispánja stb. jelen oklevelünk tartalmával emlékezetére és tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy noha az elmúlt időkben az Erdélyországunkban élő s a székely nemzetből származó emberek nagyobb része — akik mindenkor örvendtek a szabadság valamiféle kiváltságának, és csak hadviseléssel kellett szolgálniuk — nem csekély okból a paraszti és jobbágyi állapotra vettetett, mégis mi hálásan felidézve emlékezetünkben hűségüket, nemkülönben hív szolgálataikat, melyeket ugyanazon székely nemzet egésze — akik ti. Maros, Udvarhely, Csík, Gyergyó, Kászon, Sepsi, Kezdi, Orbai székely székekben laknak — az elmúlt időkben irántunk, méltóságunk és hatalmunk megtartásában és megoltalmazásában lelke legnagyobb igyekezetével teljesített; ezenkívül fontolóra veszszük készségüket és serénységüket e zűrzavaros idők során a Krisztus nevének ellenségei elleni hadviselésben, és mert úgy tapasztaltuk, hogy kívülük senki sem vezeti le nemzetségét a hunoktól, a magyarok legrégibb őseitől és náluk senki nem alkalmasabb a hadviselés fáradalmainak elviselésére, mint a paraszti szolgálatra, mindezért Maros székely szók minden székelyét, akik eddig paraszti sorban voltak, azokat ti. akik ebben a háborúban itt vannak velünk, és akik nekünk és ennek az országnak hűséges serénységgel készek szolgálni ós mindvégig kitartanak mellettünk, a paraszti és jobbágyi sorból, állapotból és rendből ilyen módon és ilyen feltételekkel teljességgel kivesszük és felszabadítjuk. Először. Hogy mindegyikük személy szerint esküt téve legyen kötelezve irántunk és örököseink iránt ti. Erdélyországunkban törvényes utódaink iránt hűségre és a szolgálatokban való kötelező engedelmességre. Másodszor. Hogy minden egyes házuk és telkük után évenként Szent György vértanú ünnepére egy-egy magyar forintot tartoznak kincstárunkba fizetni, és minden évben Mindenszentek ünnepére egyegy köböl búzát és ugyanannyi zabot 133. Vö. Jakab—Szádeczky i. m. 294. L, 2. jegyzet. 271