AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat

bástyás kapuzat fölött BB, BV monogrammal.

25 Arra a kérdésre, hol készítettek ilyen vízjelű papírokat, a kolozsvári papírmalom története adja meg a választ. A malom és a nyomda Heltai Gáspár özvegyének 1582 végén, vagy 1583 elején bekövetkezett haláláig egy kézben volt. Ezután a nyomda ifj. Heltai Gáspár, a papírmalom testvére, Hertel Péterné Heltai Borbála tulajdona lett, ill. 1587-ben mindkettőt a nyomdász, Schessburger (Segesvári) Gáspár bérelte.

26 A tulajdonosok az 1575—1596/97-ig terjedő időszakban Kolozsvár címerét használták vízjegyként az előbb említett monogramokkal.

27 összevetve papírjaik és köteteink filigránját megállapíthatjuk, hogy az ismeretlen másolók a Heltai-féle papírmalom papírjára írták le a Quadrijpartitum szövegét. PossessoraiJc A további jellemzőket kutatva azonnal szemünkbe ötlik, hogy míg a negyedik kézirat kötéstábláján L. P. D. B. monogram és MDLXXXV évszám áll, az ötödiken L. P. monogram és 1589-es évszám. Ez utóbbi kötet egyik possessor bejegyzése megadja a megfejtést is. A kéziratot ugyanis Pistháky Lukács vásárolta 1588-ban egykori tulajdonosától, Antonius Venetustól, váradi tartózkodása idején: „Lucae Pisthakj, Emtus flór. [ez a szó és az utána következő szám áthúzva] ab Anthonio Veneto, commorante Waradini etc. 1588." A kéziratos kötet eladóját, Antonius Venetust Szamosközy a Báthory Zsigmond udvarában élő olaszok között említi orgonista papként.

28 Későbbi possessora, Pistháky

29

, bongárdi birtokos nemes volt, 25. Fol. Lat. 3647-ben: BB (46. föl.), BV (3. föl.); Fol. Lat. 4512-ben BB (6. föl.), BV (8. fol.) vö. Jakó Zsigmond: Filigrane Transilvanene din secolul ál XVI-lea. = Studio, Universitatis Babes—Bolyai, Series História. Fasc. 1. Cluj. 1968. 6 — 7. 1., ill. a vízjelek: 16 — 17. 1., a leghasonlóbb 16. 1. — Jakó Zsigmond: Inceputurile fabricarii hirtiei in tara noastra. Morile de hirtie din Brasov si Gluj in secolul ál XVI-lea. = Revista Bibliotecilor 1970. 3. Klny. 179 — 180. 1. — Varga Nándor Lajos i. m. I. köt. 60. 1. 72. ábra, ill. vö. RMK I. 222., fol. C

2 és D. 26. Jakó Zs.: Az erdélyi ... i. m. 66 — 67. 1. 27. Vö. 24. és 25. jegyzet. 28. Szamosközy István történeti maradványai, 1542—1608. Kiad. Szilágyi Sándor. 4. köt. Vegyes följegyzések. Bp. 1880. (MHH II. 30.) 76. 1. „Antonetto Venetus, organista, ez egy gyilkos parázna lator pap volt." — Herepei János: A nagyváradi kálvinista iskola külföldi származású professzora. = Magyar Paedagogia, 49 (1940) 1. sz. 48 — 51. 1. című cikkében is említ egy Marcus Antonius Venetus-t, akit I. Rákóczi György váradi professzornak hívott meg Itáliából. Pistháky személye és a bejegyzés évszáma azonban Szamosközy adatát valószínűsíti, és kizárja a másikat. Lehetséges, hogy az olasz eredetileg jogvégzett ember volt, akárcsak Brandenburgi Katalin udvari orgonistája, Michael Hermann, aki később Brassó bírája lett. (Benkó András: Az erdélyi fejedelmi udvar zenei életéről. = Művelődéstörténeti Tanulmányok. Szerk. Csetri E., Jakó Zs., Tónk S. Bukarest, 1979. Kriterion 98. 1.) 29. Nagy Iván: Magyarország csáládai czimerekkél és nemzedékrendi táblákkal. Bp. 1862. 303. 1. — Hodor Károly: Doboka vármegye természeti és polgári esmértetése kőre metszett pecsétjével s földabroszával. Kolozsvár, 1837. 42., 210. 454. 1.; Tehetősebb, zenekedvelő ember lehetett, bár saját muzsikusa nem volt, de följegyezték róla, hogy egyszer kölcsönkérte Beszterce muzsikusait. = Művelődéstörténeti T. i. m. 228. 1. 121. jegyzet. 250