AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A Szentlélekről elnevezett ispotályrend búcsúlevele Esztergomban - Ein Bruderschaftsbrief des Hospitalordens vom Hl. Geist in Esztergom

meiert.

24 Luther e hír hatására írta első egyházi énekét — „Hübsch Lied von den zweien Marterern Christi, zu Brüssel von den Sophisten zu Löwen verbrannt" — és a németalföldi keresztényekhez intézett levelét, amely 1523-ban tizenegyszer jelent meg.

25 A kötetünkben fennmaradt, „Die articJcel" címkezdetű nyomtatvány ennek a Luther-iratnak második kiadása, s így a reformáció németalföldi elterjedésének egyik korai dokumentuma. Tájékozott könyvgyűjtő és egyben a reformáció lelkes híve köttethette egybe a felsorolt Luther-műveket az Ant. 3090 jelzetű kötet további nyomtatványaival, mert ez utóbbiak szerzői is kivétel nélkül a korabeli ún. „eretnek"-irodalom neves képviselői. Az első kolligátum a reformáció angliai előfutárának, a pápai hatalmat egyházi és világi vonatkozásban egyaránt hevesen támadó John Wiclifnek a „Dialogorum libri quattuor"-ja (Worms, Peter Schöffer, 1525). Az Ulmból elűzött luteránus teológustól, Heinrich Kettenbachtól származik a harmadik kolligátum, az „Eyn Sermon wedder des Pawestes hőken predyger to Vim" (Erfurt, Johann Loersfeld, 1523). Ez az alnémet kiadás is meglehetősen ritka. Martin von Hase a korai erfurti nyomtatványokról közreadott bibliográfiájában csupán Berlinben, Helmstedtben, Koppenhágában (2 pld.) és Wolfenbüttelben említ belőle összesen öt példányt.

26 A kötet 10. kolligátumának szerzője Johann Brenz luteránus teológus, aki az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűléstől kezdve a tridenti zsinatig számos conciliumon vett részt. Pályafutásában V. Károly császár seregeinek hallei győzelme hozott döntő változást, amikor is menekülnie kellett s több művét óvatosságból álnéven adta közre. A kötetben fennmaradt „Uon milternng (!) der fursten gegen den auffrürische Bawre" ([Erfurt, Johann Loersfeld], 1525.) című munkája a német parasztháború visszhangjának történeti értékű emléke, amely számos kiadásban került a közönség elé.

27 Ugyancsak a német parasztháború eseményeihez kapcsolódó és az elnyomott társadalmi rétegek érdekeit védő röpirat az Ant. 3090 kötet 7. kolligátuma, a „Dye Orundtlichen Vnd rechten haupt ArticJcel aller Baurschafft" címkezdetű, mindössze hat levélből álló nyomtatvány. Az általában „Zwölf Artikel" címmel említett mű a német parasztság alapvető követeléseinek első megfogalmazása. Ismeretlen szerzőjének, a Luther tanítását követő prédikátorok egyikének, nyilván az volt a célja, hogy mindenki számára érthetően foglalja össze azokat a szempontokat, amelyek alapját képezhetik a földbirtokosok és a parasztság között kialakult, tarthatatlan jogi állapot megszüntetésének. Bár a „Zwölf Artikel" terjesztését röviddel megjelenése után — 1525. március 24-én Münchenben — betiltották,

28 24. Martin Luther 1483-1546. i. m. 136. 1. 93. 25. Benzing: Lutherbibliographie 1658 — 1668. 26. Hase i. m. 649. 27. Köhler, W.: Bibliographie Brentiana. Nieuwkoop, 1963. 10. — Claus, Helmut: Der deutsche Bauernkrieg im Druckschaffen der Jahre 1524 — 1526. Gotha, 1975. 172. 28. Schottenloher, Karl: Flugblatt und Zeitung. Ein Wegweiser durch das gedruckte Tagesschrifttum. Berlin, 1922. 105 — 106. 1. 15* 227