AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A Szentlélekről elnevezett ispotályrend búcsúlevele Esztergomban - Ein Bruderschaftsbrief des Hospitalordens vom Hl. Geist in Esztergom

soraiban Luther maga utal arra, hogy egy korábbi munkájában — az „An den christlichen Adel deutscher Nation"-ba,n — kifejtette már, hogy mi lenne a kötelessége a világi hatalomnak.

10 Ebben a művében fogalmazta meg a reformáció társadalmi és művelődési programját, részletesen kifejtve, hogy a fejedelmek és más világi felsőségek kötelessége az iskolák állítása és fenntartása, a könyvtárak szervezése és gyarapítása, a szegény sorsú ifjak iskoláztatása, valamint a nőnevelés szorgalmazása.

11 Ujabb munkájában azért — folytatja Luther a „Von weltlicher Obrigkeit" bevezetésében — más szempontból világítja meg a világi hatalom kötelességeit: azt kívánja összefoglalni, hogy mi nem tartozik e hatalom hatáskörébe „was sie auch lassen und nicht tun sullen."

12 Luthernek ez a műve is élénk visszhangot váltott ki. Különösen azt a nézetét vitatták, hogy a hatalommal visszaélők is Isten akaratából kormányozzák a népeket és így velük szemben csupán a passzív ellenállás engedhető meg.

13 Az aktuális társadalmi problémákat tárgyaló mű egyetlen éven belül, 1523-ban tizenegyszer jelent meg.

14 Első három kiadását a wittenbergi Nickel Schirlentz-nyomda adta közre, majd különböző városokban — Erfurtban, Strasbourgban, Speyerben, Augsburgban és Wittenbergben — készültek az egymást gyors ütemben követő utánnyomatok. A legutolsó 1524-ben Wittenbergben, a mű Johann Lonicer által készített latin fordítása pedig 1525-ben a strasbourgi Herwagensajtón jelent meg.

15 Ugyancsak egyszer került a közönség elé a németalföldi hívek nyelvére fordított kiadás, amelyből a Lutherbibliographie csupán az egykor Berlinben, a Staatsbibliothekban meglevő példányt említi.

16 Ennek a ritka kiadásnak a teljes példánya maradt fenn az Országos Széchényi Könyvtárban. A „Van die wereltlike ghewalt vnde macht" című, fametszetes címlapkerettel kiadott nyomtatványt a szakirodalom egy nevét eltitkoló, hamburgi nyomdásznak tulajdonítja. Korábban az antwerpeni Johann Hoochstratennel próbálták azonosítani az ismeretlen nyomdászt, újabban viszont elfogadottabb az a nézet, mely szerint a zwollei Simon Corver állhatott a névtelen hamburgi sajtó élén.

17 A nyomda csupán két évig — 1522—1523-ban — működött s mindössze 16 munkát adott közre. Mivel e sajtó céltudatosan a reformáció eszméit terjesztette, a szakirodalom többnyire a „Presse der Ketzer" elnevezéssel tárgyalja az ismeretlen hamburgi nyomdász tevékeny10. Az „An den christlichen Adel deutscher Nation" 1520. évi wittenbergi Rammingerkiadásának jelzete az Országos Széchényi Könyvtárban: Ant. 4500. — Aland, Kurt

: Luther Deutsch. Die Werke Martin Luthers in neuer Auswahl für die Gegenwart. Bd. 2. Stuttgart, 1962. 157 — 170. 1. 11. Bottá István: A reformáció és a nyomdászat Magyarországon. MKSz 1973. 271 — 274. 12. Az 1523. évi Nickel Schirlentz-féle wittenbergi kiadásban 1. Országos Széchényi Könyvtár, Ant. 2739/2/ A 2 verzó levél. 13. Martin Luther 1483-1546 i. m. 135. 1. 92. 14. Benzing: Lutherbibliographie 1508 — 1516, 1518, 1620. 15. Uo. 1517, 1519. 16. Uo. 1520. 17. Kayser, Werner—Dehn, Claus: Bibliographie der Hamburger Drucke des 16. Jahrhunderts. Hamburg, 1968. 5—6.1. 224