AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A Szentlélekről elnevezett ispotályrend búcsúlevele Esztergomban - Ein Bruderschaftsbrief des Hospitalordens vom Hl. Geist in Esztergom

alábbiakban némi tájékoztatást adni arról, hogy az Országos Széchényi Könyvtár antikva-gyűjteménye milyen nemzetközi értékű Luther-kiadásokat foglal magában. Fennmaradásának körülményei miatt érdemel első helyen említést egy eléggé megviselt töredék, amelyet régebben kötéstáblából áztattak ki.

2 A két ívből (méretük kb. 210X320 mm) álló fragmentum nem forgalomba került nyomtatványból származik, hanem makulatúraként kerülhetett a könyvkötőhöz. Címlapja ugyan sérült, mégis egyértelműen megállapítható, hogy Luther „Ein einf

eltige weise zu beten" című munkájának a lipcsei Barwald-nyomdában készült, 1546. évi, nyolcadrétű kiadásából való a töredék, amely a nyomtatvány Al, A4, A5, A8 és Bl, B4, B5 és B8 levelének szövegét tartalmazza. A nemzeti könyvtárban e Luther-mű teljes szövege, vagyis más kiadása nincsen meg. Pedig Luthernek ez az írása még életében tizennégyszer jelent meg.

3 Első, rövidebb változata 1535-ben egyszerre három városban — Wittenbergben, Nürnbergben és Augsburgban került a közönség elé. Először a wittenbergi Lufft-nyomda hozta forgalomba s ugyanitt jelent meg első ízben a mű bővített szövegváltozata is.

4 Ez utóbbit 1536 és 1546 között még nyolcszor újranyomták. Két utánnyomás a Luther művek terjesztésében eléggé élen járó wittenbergi Lufft-nyomdában jelent meg s ugyanitt készült 1536-ban a mű egyetlen alnémet kiadása.

5 1537-ben aztán latinul is a közönség elé került a népszerű Luther-írás, amelyet Johann Freder fordításában Nickel Schirlentz wittenbergi sajtója adott közre.

6 Mivel Luther műveit nemcsak hazájában, hanem Európa-szerte élénk érdeklődés fogadta, ennek a művének több ezer példányát is szinte szétolvasták az új eszmék hívei és ellenzői. A Lutherbibliographie ugyanis öt kiadásából csupán 1 — 1 lelőhelyet említ, kettőnél pedig azt jegyzi meg, hogy egykor megvolt a berlini Staatsbibliothekban. Ezek egyikével azonos az ismertetett töredék, amely tehát a mű 1546. évi lipcsei kiadásának elveszett, vagy lappangó példányát pótolja.

7 Hasonló mértékben ritkaság Luther „Von weltlicher Obrigkeit" című munkájának a reformáció németalföldi hívei számára lefordított kiadása (Ant. 3090/8).

8 A mű megírásához a közvetlen okot az a rendelkezés szolgáltatta, amely megtiltotta Luther Új Testamentum-ánaik szász földön való terjesztését.

9 Az egyházi és világi hatalmak hatáskörének problematikája azonban már korábban foglalkoztatta Luthert. Ismert tanítása — a Lehre von den zwei Reichen — szerint az Isten a világot kétféleképpen kormányozza: az igehirdetők végzik nevében a lelki irányítást, a világi hatalmak pedig a társadalom kormányzását. A „Von weltlicher Obrigkeit" bevezető 2. Jelzete: Ant.. 9226. 3. Benzing: Lutherbibliographie 3148—3160. 4. üo. 3148 és 3151. 5. Az alnémet kiadást 1. Benzing: Lutherbibliographie 3159. 6. Benzing: Lutherbibliographie 3160. 7. Uo. 3158. 8. Benzing: Lutherbibliographie 1520. 9. Martin Luther 1483—1546. Dokumente seines Lebens und Wirkens. Összeállította: Gottfried Börnert, Rudolf Engelhardt.

.. Weimar, 1983. 135. 1. 92. 222