AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kastaly Beatrix: Új kutatási eredmények a könyvtári restaurálás területén

Papírjellemzők Kísérleti papírok 1980 Papírjellemzők l. 2. 3. 4. 5. 6. 11. Biológiai viselkedés Baktériumtelepek száma mintánként 1,6 0,5 4,3 0,3 még nincs adat 2,8 Penészgombatelepek száma mintánként 8,0 4,2 7,5 19,5 még nincs adat 15,8 Az 1—4. tulajdonságoknak főleg a nyomtathatóság szempontjából van jelentőségük (ha a rotációs papírral azonos körülmények között akarják nyomtatni, akkor ahhoz hasonló értékeket kell mutatniuk, bár a próbanyomások bizonysága szerint jelentős eltérések is megengedhetők, pl. a simaságban vagy az enyvezettségben az 1—3. papíroknál). Az 5—6. (optikai) jellemzők az olvashatóság szempontjából fontosak; a rotációs papírnál fehérebb kísérleti papírok esztétikailag kellemesebbek; az átlátszóság a 4. papírnál túlságosan nagy mértékű, kijavítására sikeres kísérlet történt (5. papír). A vizes kivonatban mért pH-érték a papír kémhatásának jelzője (7,0-től lefelé a savasság, 7,0-től fölfelé a lúgosság növekedését fejezik ki a pHértékek). A kísérleti papírok pH-értékei öregítés nélkül megfelelőek, az enyhén lúgos tartományban vannak. A 8—10. (szilárdsági) jellemzők a 4. papírnál kiemelkedően jó értékeket mutatnak, valószínűleg egy — csak ennél a papírnál alkalmazott — cellulózszármazék adalékanyag hozzáadása miatt. Ez a szilárdságot kiindulási állapotban növelte, és — a 2. táblázatban látható módon — a hőöregítés során jó hatással volt a papír öregedésállóságára. A legjobb szilárdsági értékeket mutató 4. papírral majdnem megegyező összetételű az 5. papír (a töltőanyag-mennyiség nagyobb az opacitás javítására és hiányzik belőle a cellulózszármazék), de szilárdsági jellemzői feltűnően kisebb értékeket mutatnak. Ez minden bizonnyal e két tényező egyidejű megváltoztatása miatt következett be. Az 1—3. papírok szilárdsági jellemzőinek értékei szintén meglehetősen alacsonyak, de a későbbiek szempontjából ezek már kevéssé érdekes adatok, mivel összetételüket a 4—5. papírban jelentősen és véglegesen megváltoztattuk (az 1—3. papírok csak fa-cellulózokat és töltőanyagként a semleges kaolint tartalmazták, a 4—5. papírok pedig a fa-cellulóz mellett gyapot-cellulózt is, töltőanyagként pedig az enyhén lúgos kémhatású és a levegő savas gáz-szennyeződéseit közömbösítő krétát). Biológiai viselkedés szempontjából megállapítható, hogy a kísérleti papírok nem hajlamosak a baktériummal vagy penészgombával való fertőződésre, kivéve a 4. papírt, ahol a penészedési hajlam feltűnő. Ez minden bizonnyal a hozzáadott cellulózszármazéknak tulajdonítható (ezért kellett annak az 5. papírból kimaradnia). Ugyancsak nagy penészedési hajlama van a ma használt újságnyomó papírnak. Ezek az eredmények megegyeznek az általános tapasztalattal, hogy a penészgombák inkább a savas mint a lúgos kémhatású anyagokon telepednek meg. 190