AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között
kezesre állt. 54 A szükségessé vált bővítést is meg lehetett valósítani: az Eszterházy-palota átvétele után az új épület alagsorában két helyiségből álló kasírozóműhelyt sikerült berendezni. Alapfeladata a kisebb tárak anyagának konzerválása (kötése, restaurálása) volt, de emellett a dobozkészítést, borítólemezvágást, és mindazt elvégezte, ami nem tartozott a szoros értelemben vett könyvkötői tevékenység körébe. Ezzel a kötészet tehermentesült és így fokozhatta termelését. 55 Ebben az évben készült el A házi könyvkötészet szabályzata, amely kísérletképpen bevezette az órabérben történő díjazást, 2 P-t állapítva meg egységesen, minden munkára vonatkozóan. Lehetővé tette kötések készítését a Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó intézmények számára — hasonló díjazással. A munkák rendjére, adminisztrálására vonatkozóan szigorú intézkedéseket hozott. 56 1943-ban „gyakorolt a háború első ízben bénító hatást a könyvtár működésére". 563 Megkezdődött az állomány értékes részeinek elcsomagolása, biztonságba helyezése. Ennek következtében csökkent az egyes részlegek, köztük a kötészet munkateljesítménye is; 1943-ban és 1944-ben alig volt több 2000-nél a bekötött egységek száma. A restaurálás viszont 1943-ban kiemelkedő eredményt ért el 79 könyv, kézirat, ill. térkép helyrehozásával. 1944-re 20 000 pengőt irányzott elő a költségvetés kötésre és restaurálásra, de ez az év az állományvédelem más formáját, a további csomagolást, elszállítást helyezte az egész intézmény tevékenységének középpontjába. 57 * Egy negyed század állományvédelmi próbálkozásain, eredményein végigtekintve, folyamatosan felmerül az a kívánalom, hogy az egész állomány állagáról pontos képet adjunk. Szerettük volna kimutatni az évi gyarapodás és köttetés arányát, de a statisztikai kimutatások ezt nem teszik lehetővé. A jelentésekben eltérő adatok szerepelnek: a hírlapgyarapodást pl. eleinte számban és kötetben (előbbi a kötelespéldány, utóbbi rendszerint ajándék), majd címben, azután darabban, végül évfolyamban tartják nyilván a ki54. Jelentés ... 1941. 14 —15. p. A műhely felszerelése: vágógép, lemezolló, 11 különféle prés, 2 fűzőláda, enyvesláda, enyvüst, 11 garnitúra aranyozóbetű, 212 rézvéset, számos betűszekrény, nagyszámú könyvkötőszerszám, mint hátgömbölyítők, nagyítóüveg, fürösztőtál, aranyvágókés, gerincvasaló stb. stb. 55. Jelentés ... 1942.1. p. Sajnos fűtés hiánya miatt a műhely csak áprilistól októberig volt használható. — Az 1942. évre szóló költségvetésben 2400 pengőt irányzott elő Fitz József a kasírozóműhely felszerelésére. (OSZK Irattár 1/1942.) 56. OSZK Irattár 250/1943. 56a Jelentés ... 1943. 1., 6. p. — A házi könyvkötészet előnyeit részletesen ismerteti Sasvári Dezső: A könyvkötés és könyvrestaurálás helyzete és szempontjai az Országos Széchényi Könyvtárban és Budapest többi könyvtárában c. írása, amely a Magyar Könyvszemle 1947-es, meg nem jelent, de a Kézirattárban korrektúrában őrzött kötetében olvasható. A kötésre váró anyagot nem kell ide-oda szállítani — írja Sasvári —, a nyersanyagot a könyvtár szerzi be, a műhely alkalmazottai csak munkadíjat (fizetést) kapnak. A kötés aránylag gyorsan megtörténik, és ami a legfontosabb: költségei a kinti könyvkötői árak 30 — 40 százalékát teszik csak ki. Kimutatja, hogy 1942-ben a házi könyvkötészet 4272 kötetet kötött be, ha ezt külső műhelybe adja ki, úgy pénzéből csak 1400 kötet bekötésére telt volna. 57. Jelentés . .. 1943. 6. p. — Jelentés .. . 1944. 1., 4. p. 1944-ben az előirányzott 20 000 pengőből 13 296 P. került felhasználásra. 154
