AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között NÉMETH MÁRIA Könyvtárunkban a felszabadulás utáni évtizedekben egyre erőteljesebben jelentkezett az állomány rongáltságának, a papíranyag pusztulásának problémája, és az intézmény mindent elkövetett és elkövet — a köttetés, javítás, restaurálás, mikrofilmezés igénybevételével — nemzeti értékei megmentése, továbbörökítése érdekében. A jelenlegi helyzetben, a most folyó tervszerű és nagyarányú munkák közepette, magától értetődően vetődik fel az a kérdés, hogy mi vezetett a mai állapot kialakulásához, mit tettek, illetve próbáltak tenni elődeink állományunk megőrzése érdekében. Ezt jelen írásunk az ún. Horthykorszak időszakában kívánja megvilágítani. Vizsgáljuk meg először is azt, hogy a könyvtár az első világháborút követően milyen „örökséggel", milyen adottságokkal kezdte meg munkáját. A Nemzeti Múzeum 1913—1923-as évekről szóló jelentése elvileg fogalmazta meg az alapkérdést.

1 Leszögezte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár feladata kettős: egyrészt könyvmúzeum, amely ,,a magyar szellem megnyilvánulásainak" írott és nyomtatott termékeit köteles megőrizni, másrészt ezt az állományát a külföldi magyar vonatkozású és „általánosan elismert értékű tudományos művekkel együtt" használatra kívánja bocsátani. „E két egymással bizonyos mértékben ellentétes irányú munkásság összhangbahozása — lévén a használat a konzerválás ellensége — igen nehéz feladat, melynek helyes megoldása, mint minden műveltségelőmozdító munka: hely- és pénzkérdés." A kettő persze szorosan összefügg egymással, hiszen a helykérdés megoldása is az anyagi fedezeten múlik. Az állományvédelem szempontjából alapkövetelmény a könyvtári dokumentumok megfelelő elhelyezése, a gyűjteményrészek speciális adottságaihoz igazodó raktározás. Ez az elsődleges kívánalom azonban a Széchényi Könyvtárban megalapítása óta szinte soha sem érvényesülhetett. Korszakunk elején, 1918-ban a helyzet katasztrofálisnak volt mondható — főleg a hírlapállomány tekintetében. 1912-ben az Eszterházy utca 7 szám alatti Erzsébet Népakadémia helyiségében még tűrhető elhelyezésre 1. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913— 1923. évi állapotáról. Közzéteszi a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatósága, (összeáll. Isoz Kálmán.) Bp. 1926, Egyet. Ny. 60 p. Idézett rész: 51. p. 141