AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

mus következtében hosszú évek, sőt évtizedek óta százával, ezrével hiányoznak a könyvtár állományából értékes darabok. (Még a világháború előtti időkből is vannak „kölcsönzések", ezek a dokumentumok nyugodtan elveszettnek tekinthetők. Sajnálatos, hogy éppen jeles tudósok azok, akik a kölcsönzés szabályait semmibe veszik).

30 Fitz József már idézett „reformjavaslatában" leszögezte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár „liberalitás" szempontjából semmivel sem maradt el a kölcsönzések tekintetében a többi nagykönyvtár mögött, sőt még túl is szárnyalta őket. Ugyanis a kikölcsönzött könyvekért — szokatlan módon — nem kért semmiféle biztosítékot, hanem a bizalom alapján szolgáltatta ki őket.

31 Rámutatott arra — amit a Tanácsköztársaság könyvtárügyi megbízottai is hangsúlyoztak — hogy az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti és muzeális könyvtár, mint a Bibliothéque Nationale, a British Museum könyvtára, a lipcsei Deutsche Bücherei. E könyvtáraknak — így a Széchényi Könyvtárnak is — az archivális funkció azt írja elő, hogy állományuk darabjait, legyen az könyv, folyóirat, hírlap, kézirat vagy bármilyen más dokumentum, csak az intézmény helyiségeiben lehet használni, ezzel biztosítva a nemzeti könyvtár praesens jellegét. Ez a muzeális szempont érvényesült — sok vita után — abban a szabályzatban is, mely a használatra vonatkozó rendelkezéseket összefoglalta.

32 A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának határozata értelmében magánszemélyek részére a kölcsönzés már 1936 októberével megszűnt.

33 Helyreigazította a főigazgató azt a régi, ugyancsak sok zavart okozó szokást is, hogy a könyvtár tisztviselői a könyveket minden elismervény nélkül munkaasztalaikon tarthatták. E hivatali szempontból szükséges könyveket lehető egyszerűséggel, de szintén fel kellett jegyezni, s az így kikölcsönzött mű helyére a raktárban őrlapot tenni.

34 Sem a Fitz József által bevezetett kölcsönzési rendelkezések, sem a későbbi, már említett Szabályzat nem zárta ki az intézményeket a kölcsönzésből a viszonosság, a költségek visszatérítése (szállítás), biztosítékok 30. 353/1937., 400/1937. Drasztikus intézkedésekre is kényszerült a főigazgató. Több neves kölcsönzőt is említett, akikkel szemben peres eljáráshoz is kellett folyamodnia. Később (1939-ben, 373/1939. sz. OSZK irat) a Miniszterelnökséggel is vitába bocsátkozott s a kötelespéldányként érkezett szépirodalmi műveket nem volt hajlandó kikölcsönözni számára. Kitűnő íróinkkal szemben sem volt elnéző. Pl. Móricz Zsigmondtól még 1924-ben kölcsönvett könyveket kért vissza. (237/ /1937. OSZK Irattár.) 31. Jellemző esetet írt meg egy alkalommal a főigazgató egy, Baranyai Zoltánhoz intézett levelében (20/1937. OSZK Irattár): „... itt régebben az volt a szokás, hogy „kiváltságos látogatók" számára félretették a könyveket, vagy tisztviselő tartotta az asztalfiókjában vagy altiszt rejtette — azután ott felejtődött az ideiglenes helyén." 32. A további — kölcsönzési, használati — intézkedésekre azért nem térünk ki, mert azokat két alapos tanulmány már elemezte. Ferenczyné Wendelin Lídia: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története 1920 — 1944. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965 — 1966. Bp. 1968. 491 — 499. p. — Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban 1920—1944. = Uo. 1967. Bp. 1969. 236-262. p. 33. 372/1936. OSZK Irattár. 34. 476/1936. OSZK Irattár. 134