AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

I. Az OSZK 1981-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1981-ben

tartalmi meghatározását, szervezési formáit és személyi feltételeit — a már említett 1980. évi rendelettel együtt — megalapozta. Mindezek alapján 1981-ben első kötelezettségünk a középtávú kutatási tervjavaslat összeállítása volt. A könyvtár vezetői az elmúlt öt év (1976 — 1980) eredményeit számbavéve, ezekről részletes középtávú beszámolót összeállítva foglalták össze a következő időszakra szóló elképzeléseiket, amelyek részben nemzeti könyvtári, részben könyvtári fejlesztési kötelezettségeinkből fakadnak és az országos kutatási rendszer egészébe szervesen épülnek be. A tervjavaslatokat mind főhatóságunk, mind pedig az MTA elfogadta és jóváhagyta. A K + F feladatok megfogalmazásával párhuzamosan folyt a már említett 1980-as utasítás alapján a tudományos dolgozók kijelölésének, illetve meghatározott kategóriákba sorolásának előmunkálata. Az év végére elkészült besorolási javaslatot az intézmény főigazgatója — a megfelelő fórumokon lezajlott viták után — 1982 legelején jóváhagyta. Az új kutatási mechanizmus kidolgozása — amely részben még 1982-re is átnyúlt — nem akadályozta a könyvtárat K 4- F tevékenysége folyamatos vitelében. Komolyabb nehézséget jelentett viszont a pénzügyi támogatás késedelme. Bár 1981-ben — kutatási tervünk elfogadása után — elvben más anyagi források is megnyíltak a könyvtárban végzett munkák segítésére, ezek folyósítására még nem került sor. Az év jelentős eseménye, hogy megjelent Berlász Jenő monográfiája: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802—1867 címen. A közel 560 oldalas mű a legteljesebb tudományos apparátussal tárja fel intézményünk első 65 évének életét. Nemcsak saját múltunk hiteles megismerését szolgálja, hanem egyben a magyar művelődéstörténet adott korszakának is értékes forrása. A könyvtár anyagának feltárása és közzététele terén végzett, szaktudományi felkészültséget igénylő munkákról a bibliográfiai résznél számoltunk be. A fejlesztési munkák egyik súlyponti feladata a könyvtári munkafolyamatok ésszerűsítése, technológiai^ tökéletesítése volt. Az eredmények közé kell sorolnunk az MNB és az uj Könyvek dokumentumleírási tevékenységének teljes integrálását, a közművelődési könyvtárak központi katalóguscédula-ellátásának a reformját (az MSZ 3424/1. szabvány szerinti leírás meghonosítását, az MNB leírások adaptálásával), a CIP (leírás a kiadványban) előkészítését az imprimatúra-példányok alapján történő előzetes leírásra való fokozatos áttéréssel. Számítástechnikai fejlesztési munkálataink középpontjában a gépi háttér megszerzése állott, a TS 51 jelű intelligens terminál fokozatos kifejlesztésével a Számítástechnikai Koordinációs Intézettel való vonalkapcsolat létrehozásával. Ugyancsak a jelentősebb fejlesztési munkák közé kell sorolnunk a törökbálinti tárolókönyvtár küszöbön álló átadás-átvételével összefüggő előkészítési teendőket, ideértve a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárral megkötött megállapodásunkat a Vas megyei fölöspéldányanyag összegyűjtéséről és átvételéről. A kutatónapi tevékenység az elmúlt évben is a már szokásos keretek között folyt. Az év elején 72 munkatársunk részesült kutatónapi kedvezményben, közülük negyvenen összesen 44 könyvtártudományi, harmincketten pedig azonos számú egyéb (irodalom- és történettudományi stb.) 83