AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Ambrus Zoltán az író és a könyvgyűjtő

2. Az Ambrus— Spett—Kovacsóozy család csoportképe (1870 körül). Ambrus Zoltán, mint kisfiú, két leánytestvére közt elöl középen a földön ül. Mögötte édesanyja Ambrus Józsefné Spett Vilma (ülő sorban balról a negyedik); mellette édesanyja, az író nagyanyja, özv. Spett Ferencné Kovacsóczy Johanna, Kovacsóczy Mihály reformkori író és lapszerkesztő testvérhúga (jobbról a harmadik). Az álló sorban balról a harmadik Ambrus József, Ambrus Zoltán édesapja (felesége mögött). Mellette, papi civilruhában sógora, Spett Gyula (jobbról a harmadik). Az ő segítségével jutott ki Ambrus Zoltán Párizsba. katolikus főgimnáziumban és kedvelték az aktív, minden iránt érdeklődő ifjút. Nem véletlen, hogy első nyomtatásban megjelent műve, az 1879-ben még T. Z. jelzéssel közzétett ismertetés Björnson akkor műsorra került Leonarda című színművéről. Ekkor még nem több tizennyolc évesnél. A bírálat feltűnést kelt, s ettől kezdve az újságok szerkesztői szívesen veszik írásait. A szép sikert hamar gyász követi. Édesapja, ki nemrég lépett csak elő az Északkeleti Vasúttársaság reklamációs irodájának főnökévé, 1880 tavaszán hirtelen megbetegszik. Az orvosok arra a sebre gyanakszanak, melyet az isaszegi csatában a vállába kapott golyó okozott. Jó levegőt tanácsolnak számára. így az egész család a nyár folyamán a közeli, egészséges fekvésű Gödöllőre megy nyaralni, ahova Ambrus Józsefnét régi családi emlékek is fűzik: nagyszülei, dédszülei éltek itt mint uradalmi hivatalnokok. A Kálváriára néző földszintes házban vesznek ki lakást, a mai Erzsébet-park mellett. Ambrus Józsefen azonban a jó levegő és az orvosi tudás már nem segíthet. A Kálváriára néző szobában fejezi be júliusban földi pályafutását, harmincegy évvel az isaszegi csata után; ott is temetik el, néhányszáz méternyire az ütközetben elesett bajtársaitól. 520