AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

amikor így folytatja: ,,Felhagytam amazon én is mint óságon; Több mézet képzelvén a most nyílt virágon."

81 Újfalvy Krisztinától nem maradt fenn ilyen vallomás, ezért csak valószínűsíthetjük, hogy ízlésvilága hasonló módon fejlődött. Gyöngyösi művei közül megtaláljuk könyvei között a Murányi Vénusz-t, a Csalárd Gupido-t, az Űj életre hozatott Chariclia-t, valamint a feltételezett Gyöngyösi művet, a Cuma városában épített Daedalus templomá-t. A magyar rokokó költői közül megvoltak Faludi Ferencnek Révai Miklós által összegyűjtött és kiadott művei.

82 Még két költő önálló kötetével találkozunk a napjainkban is számon tartott költők közül: Gvadányi Józseffel és Pálóczi Horváth Ádámmal. Mindketten a németesítő törekvésekkel szembenálló konzervatív szellemű nemesi ellenállás képviselői: a nemzeti-népies elem hangsúlyozása nem ment náluk némi ízléses felfogásbeli régiességtől. Gvadányitól a Pöstyéni förödés (Pozsony, 1787.), ez a vaskosan tréfálkozó verses elbeszélés és A nemes magyar dámákhoz és kisasszonyokhoz szálló versek (Pozsony—Komárom, 1790.), Pálóczi Horváthtól a Holmi (Pest, 1788.) c. műveket találjuk itt. Mielőtt a másod- és harmadrangú verselők műveit felsorolnánk, első pillanatban némi csalódással összegezhetjük a fentieket. Mindig szem előtt tartva azonban azt, hogy az ismertetett könyvjegyzék Ujfalvy Krisztina könyvtárának nem teljességét tükrözi, még néhány dolgot figyelembe kell vennünk. A korabeli költészet jelentős része a nyomtatásban való megjelenés előtt csak kéziratban terjedt és így vált közismertté és népszerűvé. Pl. az egyik legkiválóbb rokokó költőnek, Amadé Lászlónak művei is így terjedtek s egy 1755-ben megjelent vékony kis kötetet kivéve csak 1836ban láttak nyomtatásban napvilágot. Az újabb, modernebb költők versei pedig ha el is jutottak a nyomtatásig, először folyóiratokban jelentek meg és csak késve rendeződtek kötetté, akkor is rendszerint csak szűk körben terjedve el. Űjfalvy Krisztina könyvtárában megvolt a kassai Magyar Múzeum, benne Ányos Pál, Aranka György, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János, Dayka Gábor, Földi János, Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Ráday Gedeon, Szentjóbi Szabó László, Szilágyi Sámuel, Verseghy Ferenc, Virág Benedek versei. Megvolt a Mindenes Gyűjtemény is, benne Kazinczy, Kis János, Barczafalvi Szabó Dávid verse. Mindezt figyelembe véve, költőnőnk ismereteit a korabeli költészetről máskép ítélhetjük meg: olvasottsága jóval szélesebb körű volt, amint ezt az itt felsorolt önálló verseskötetek alapján megítélhetnénk. Az sem képzelhető el, hogy ne lett volna birtokában Gvadanyinak még több műve, többek között az Unalmas órákban vagyis a téli hosszú estvéken való időtöltés, amely Gvadanyinak Molnár Borbálával való verses levelezését is tartalmazta. Az „irodalmi hagyományőrzésnek" szerény képességű munkásai is voltak, akiknek művei „inkább mint egy ízlésbeli folyamat jelzői, semmint egyéni művészi teljesítmények jelentősek."

83 Ilyen volt Csenkeszfai Poóts András, a botrányokban bővelkedő életű református lelkész, akinek verseiről 81. Barátsági vetélkedés . . . 156. 1. 82. Faludi Ferenc költeményes maradványai. Kiad. Révai Miklós. Gryőr, 1786/87. 1-2. köt. 83. A magyar irodalom története. Akad. K. 1965. 3. köt. 122. 1. 468