AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

két, korukban igen népszerű angol szerző munkája, E. Young Éjszakái (Győr, 1787.) és J. Hervey Sírhalmai és elmélkedései (Pozsony, 1790.), Péczeli Józsefnek kitűnő stílusérzékű, hajlékony nyelvű fordításában. Találunk egy gyűjteményt a „német Swift"-nek nevezett G. W. Rabener szatíráiból (Rabnernek szatírái vagyis gúnyoló beszédei. Pozsony, 1786. A fordító valószínűleg Szlavniczai Sándor István.) Mielőtt a regényeket ismertetnénk, érdemes felidézni azt a vitát, amelyet Újfalvy Krisztina folytatott barátnőjével, Molnár Borbálával a regényolvasásról, annak hasznos, ill. káros voltáról. „En megkülönböztetem a könyvek olvasását a haszontalanságoktól, és még az olyan szerelmes Románoktól is, melyekben a meg-erőltetett természetnek vagy inkább képzelődésnek húrjai szakadásig fel tekerve levén a tapasztalatlan ifjú szívek érzéseit elrontják inkább, mintsem hogy kipalléroznák" — írja Molnár Borbála 1796-ban.

65 Űjfalvy Krisztina láthatólag kedvvel kapott a témán s válaszában kiállt az új műfaj s annak női olvasói mellett. Elmondja, hogy a nemes házak könyveken nevelődő kisasszonyainak ,,. . . kikeresi a nevelőné a Kisdedek tárházát; maga pedig Szigvártot olvassa, melyre még könyveket is hullat; ezt még a kisasszonynak nem szabad olvasni. . . ",

66 de akisasszony titokban ,,... belé nyit a könyvébe, Oh! millyen szépen adja Marianna Szigvártnak az első csókot! . . . Jaj! a Kisdedek Tár-háza olyan e mellett a könyv mellett, mint a falusi Kántor leánya, az első Játékosné mellett.". Miután ilyen szemléletesen ábrázolta a szerelmes regények olvasásra csábító vonzását, kifejti, hogy az olvasmányoknak mindent fel kell ölelniök, ,,. . .ne szakasszuk-el a Sz[ent] könyvektől a világi históriákat s szerelmes románokat: mert együtt jó, mint az utozás a jó úttal s szép idővel." Az a leány, aki örökké csak a bibliát olvasná „utoljára azon három durcás tiszta erkölcsű leányok közé illenék, a'kiket Juno Párkáknak kerestetvén fel, már az elébb járt Jupiter elvitette volt Fúriáknak." Ha a szerelmes könyvek olvasása káros, ezzel is csak az asszonyok veszedelmét készítik elő a férfiak, hiszen édes mézbe keverik a mérget, mert e könyveknek olvasására ,,maga, a Természet korbátsolja az olvasót". A regényekből ,,a leány szeretni tanul", a fiatal asszony rájön, hogy „egynek se nőtt szakálla jegyül, amelyik rútabb Ura mellett szebbet szeretett", a vénasszony pedig csak sajnálhatja, hogy maga már nem élhet meg hasonlókat. Végül arra kéri barátnőjét, egyezzenek meg abban, hogy „együtt minden könyvek olvasása sem káros, sőt hasznos, de úgy hogy elébb készíttessék ki a lélek a gyöngynek a gaz közül való kiválogatására" művelt, a különbséget tenni tudó olvasó kinevelése a cél. Molnár Borbála válaszában leszögezi, hogy „ami a románok olvasását nézi, én azt egészen soha sem kárhoztattam", de szükséges közöttük különbséget tenni. Egyes románok észrevétlenül formálják a szívet 65. Barátsági vetélkedés, 39. 1. 66. TJo. 49.1. — Miller, J. M.: Siegwart c. Werther utánzatát Barczafalvi Szabó Dávid ültette át magyarra: Szigvart klastromi története. Pozsony, 1787. A szentimentális regény jellegzetes képviselője, korában rendkívül olvasott és népszerű mű volt. — M. Beaumont: Kisdedek tudománnyal telly es tárháza. Ford. Derzsi János és Tordai Sámuel. Kolozsvár, 1781. 1—4. köt. Tizenéves gyermekek számára írt ismeretterjesztő mű. Bővebben 1. a pedagógiai műveknél. — A további idézetek: uo. 49 — 54., 63-65. 1. 462