AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós világ. III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudóstársaság ügye (1763-1776)

meg, s a háttérből irányított, a tényleges szerkesztést pedig Tersztyánszkyra bízta. Amint fentebb láttuk, az 1763-as tudós társaság-terv nem Kollár egyéni kezdeményezése, így az első évfolyamhoz 1772 elején írt előszóból kiemelt azon mondat, hogy a folyóiratban aszerint dolgoznak, amint kilenc évvel ezelőtt azt tervezték, önmagában nem következtethetünk arra, hogy ki szervezte a folyóiratot kiadó társaságot.

40 A kortársak a folyóirat szerkesztőjének Tersztyánszky Dánielt tartják. Ha figyelembe vesszük az általunk fentebb a tudós társaság-tervezet keletkezéséről mondottakat, akkor már abból is következik, hogy az előszót, amelyből Csóka a fentebb említett mondatot kiemelte, nemcsak Kollár írhatta, hanem — és ez látszik valószínűbbnek — Tersztyánszky Dániel is. Csóka nem hozott fel egyetlen konkrét adatot sem annak bizonyítására, hogy Kollár eme szerepéről és működéséről ,,a kevés beavatottaknak" tudomása volt, bizonyítása kizárólag a fentebbi mondaton nyugszik. Egyéb „érveire", feltételezéseire még visszatérünk. Mivel az Anzeigen-t jelentős hely illeti a magyarországi sajtó történetében, s fontos szerepet játszott hazai tudósaink szervezkedésében, érdemes egy kicsit megvizsgálni magát a folyóiratot is.

41 1771 — 1776 között jelent meg, hetente egyíves terjedelemben, negyedrét alakban, Bécsben. 1771-ben, júliusban indult, 1776-ban június végével szűnt meg. Régebbi szakirodalmunk felfigyelt arra, hogy a folyóirat címe szerint a kiadó társaság kezdetben (1771 — 1772) a monarchiát tartotta szeme előtt, s rendkívül sok praktikus tudnivalót közölt. Később aztán egyre gyakrabban csak magyarországi téma fordul elő benne, s tudományos cikkek veszik át a hasznos dolgok helyét.

42 Tersztyánszky Dániel személye után kutatva néhány olyan dokumentum került kezünkbe, amelyek segítenek bennünket abban, hogy e máig oly rejtélyes folyóirat történetéről újat, és — remélhetőleg — a valóságnak megfelelőbbet mondjunk. A folyóirat megindulását megelőzte egy híradás kinyomtatása Ankündigung von der Herausgabe der kaiserl. königl. privilegirten Anzeigen aus sämmilichen kaiserl. königl. Erbländern (Wien, 1771, Ghelen) címmel.

43 Ebből pontosan tájékozódhatunk a hetilapot kiadó társaság szándékáról, terveiről. Erre a híradásra és tervezetre utal szinte minden évfolyam előtt a bevezető 40. ,,. . . den Plan, nach welchem wir arbeiten, vor neun Jahren entworfen, und ihn schon damals zu befolgen gewünschet haben." Csóka, Mária Terézia . . . (36. sz. jegyzet), 97 —99. Csóka a Horányi Elek, ill. Weszprémi István által utólagosan megfogalmazott ,,cím" összehasonlításából is a két társaság (1771., ill. 1763.) azonos célkitűzéseire, és azonos megfogalmazóra következtetett. 41. A folyóiratról szóló, újabb szakirodalmunk átvette Csóka szerintünk hibás feltételezéseit. Vö. Kókay György: A magyar sajtó története I. 1705 — 1848. Budapest 1979. 63 — 66. és Kosáry, Művelődés ... (6. sz. jegyzet), 537 — 538. 42. Zenker, E. V.: Geschichte der Wiener Journalistik von den Anfängen bis zum Jahre 1848. Wien und Leipzig 1892. 58 — 59. — Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, II. Budapest 1902. 267. 43. Függelékként közöljük. Az általunk használt példány lelőhelye: Budapest, Evangélikus Országos Levéltár, Arch. gen. eccl. V. 36/2. ff. 19 — 22. (Tersztyánszky Dániel Cornideshez írt levelei között.) 427