AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)

Megvizsgálva a nürnbergi nyomtatványokat, ezek között több munkára is lehet akadni, amelyet egyértelműen ugyancsak Magyarország részére jelentetett meg az ottani Endter-család. Ez az igen jelentős familia már a 16. században megkezdte a könyvek nyomtatását, kiadását és eladását. Fénykoruk a 17. század volt. Nemzetközi méretekben gondolkodtak és tevékenykedtek a könyvek előállítása és forgalmazása minden részterületén a papírgyártástól kezdve a nyomtatáson és kiadáson át, a szortiment könyvkereskedelemig.

31 Jól példázza ezt Comenius Orbis pictus-a,. Az ennek illusztrálására szolgáló fametszetek hasznosítása annál kifizetődőbb volt, minél több kiadásban, ill. példányban állították elő a művet. Endterék ezzel azután éltek is: 1658-tól évtizedeken keresztül sok-sok tucatnyi kiadásban a latinhoz társítva a legkülönbözőbb nyelveken jelentették meg a neves morvaországi pedagógus didaktikailag kimagaslóan jelentős könyvét, amelyet első ízben még a sárospataki műhely kezdett el nyomtatni.

32 Azonban témánknál maradva szűkítsük le érdeklődésünket azokra a kiadásokra, amelyeknek az egyik nyelve a magyar volt, hiszen ezeket nyilván magyarországi terjesztés céljaira állították elő. Az első ilyen kiadás még 1669-ben készült Nürnbergben, amelynek címlapján a „Noribergae sumptibus Michaelis et Joannis Friedend Endteri" megjelölés olvasható.

33 A szakirodalom ezt követően, immár Martin Endter nevével több további kiadásról is tud a 18. század első évtizedéből: 1703, 1707, 1708.

34 Az Orbis pictus-nak az utolsó, magyar nyelvű, nürnbergi kiadása 1755-ből kelt. Megjegyzendő azonban, hogy ez utóbbiak közül egyedül az 1708. évi biztos, a többieket csupán a szakirodalom emlegeti.

35 Martin Endter gondozott még más, magyarok részére szánt tankönyvet is. 1705-ben adta ki a Rhenius-féle Donatus Latino-Hungaricus-t, amelyet Missovicz Mihály rendezett sajtó alá.

36 Legismertebb és legnevezetesebb kiadványa Szenei Molnár Albert Dictionarium quadrilingue Latino-Ungarico-Graeco-Germanicum-a, volt 1708-ból.

37 Endter magyar nyelvű kiadványai közül a legterjedelmesebb és legérdekesebb a Károlyi Gáspár-féle Biblia 1704. évi kiadása, amelynek címlapján a „Casselben, Ingébránd János költsége által" megjelölés áll.

38 Harsányi István korabeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az igazi kiadó a nürnbergi Endter, aki azért akarta, hogy magyar nyelvű bibliakiadása református városnév alatt jelenjék meg, mert attól tartott, hogy a lutheránus nürnbergi cég neve alatt a terjesztés nehézségbe ütközött 31. Oldenbourg, Friedrich: Die Endter. München — Berlin 1911. 32. Johann Amos Comenius. Die Ausgaben des Orbis Sensualium Pictus. Eine Bibliographie. Bearbeitet von Kurt Pilz. Nürnberg 1967. 33. RMK. I. 1091. 34. RMK. I. 1748. 35. Johann Arnos Comenius i. m. 57., 62. és 100. tétel. 36. Sztripszky I. 2212/418. = Magyar Könyvszemle 1891. 142. — Megjegyezhető ennek kapcsán, hogy Sztripszky a nyomdászmutatóban Martin helyett az első Comenius-kiadás meg jelentetőinek, vagyis édesapja Michael és nagybátyja Johann Friedrich neve alatt közölte mindezeket a nyomtatványokat. 37. RMK. I. 1749. 38. RMK. I. 1685-1686. 391