AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

got pótolni,

53 de sikertelenül: a tipográfiát nem tudták újra felállítani. A jezsuita nyomda így olyan rövid ideig működött, hogy két generáció alatt még az emléke is elenyészett a rendtagok között: Sigismundus Ruman kassai jezsuita professzor „Imago Hungáriáé" című művében (1721) már csak a 18. századi kassai nyomdaalapítást említi! Jóval később azonban a rendház feloszlatásával kapcsolatos iratok már a 17. századi jezsuita nyomdáról is megemlékeznek: ,,Tipográfiát is állított fel a kollégium nem sokkal az egyetem alapítása után. Fennmaradtak 1670 körül kiadott könyvei; de később, a Thököly- és Rákóczi-felkelés alatt a nyomda megsemmisült." Ez a kijelentés csak nagy általánosságban igaz, hiszen láttuk, hogy a jezsuita nyomda már 1675-ben megszűnt működni, és 1682-ben, amikor Thököly parancsára a jezsuitáknak el kellett hagyniuk a várost, javaik összeírásában semmiféle nyomda nem szerepelt !

54 A jezsuiták saját nyomdájuk megszűnése után ismét a városi műhelyt kezdik foglalkoztatni. Az 1670-es évek második felében szinte csak az ő kiadványaik jelennek meg Kassán. Az egyetlen, protestánsok által használt művet, Comenius ,,Janua lingvae latináé' című tankönyvét

55 Johann Seiberlich kassai könyvkereskedő adja ki, aki Ericson halála után rövid időre megszerezte a tipográfia feletti rendelkezési jogot. 1677-ben azonban új mesterember, Stephan Bosytz lett a nyomdavezető, aki egyetlenegy alkalmi nyomtatványt kivéve kizárólag a jezsuitáknak dolgozik: disputációkat és prédikációkat nyomtat. Ekkor már vitairatok nem jelennek meg, nincs kivel vitázni, hiszen a protestáns papok és tanítók száműzetésben élnek. A jezsuiták azért nem is érezhetik ekkor a saját nyomda hiányát, mert a városi műhellyel szinte korlátlanul rendelkezhetnek. Itt van annak a folyamatnak a vége, amelyet megkíséreltünk vázolni: az ellenreformáció teljes győzelmet aratott a kassai könyvnyomtatásban. Ugyanilyen fölényes hatalmi pozícióban lesznek a jezsuiták az 1710-es évektől, s ekkor kezdődik a kassai könyvkiadás—könyvnyomtatás felvirágzása. Mert ami közben történt (a jezsuiták száműzése a Thököly-felkelés idején, visszatérésük, második száműzésük a Rákóczi-szabadságharc alatt),

56 tulajdonképpen csak epizód volt ennek az alapvető folyamatnak a szempontjából. Csak annyi változott, 53. Uo. 1765. augusztus 1. ,,R. P. Rector cum P. Procurator fuerant in comitatu ubi perlectae literae ut mitit. ex Silesia rediire, suscipiant et praeparatoria faciant." 54. Ruman műve: Petrik II. 211. E2b —E3a levél. (Petrik Géza: Magyarország bibliográfiája 1712 — 1860. 1 — 4. kötet. Bp. 1888 — 1892.) A rendház feloszlatásával kapcsolatos iratok: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) Kamarai Levéltár E 152 Acta Jesuitica. Collegium Cassoviense. Irregestrata 203.d. 15. t. — Az 1682-es irat: Informatio de statu Gollegij Cassoviensis Societatis Jesu, in quo fűit, dum inde cogeretur exulare Societas Anno 1682, die 19. Augusti. MOL uo. Regestrata. Fasc. 1. Nr. 71. Arra a tényre, hogy a hátrahagyott javak között a nyomda nem szerepelt, már Jozef Repcák is felhívta a figyelmet: Jozef Repcák—Mária Mihóková: Dejiny kniznej kultúry v Kosiciach do roku 1945. Kosice 1981. 56. p. Azonban Repcák, éppúgy, mint Gulyás (Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon. Bp. 1961. II. rész 124—125. p.) nem különítette el egymástól a kassai városi és a jezsuita nyomdát, így a városi nyomda vezetőit a jezsuiták faktorainak tüntették fel. 55. Szabó I. 1190. 56. Részletesen tárgyalja Farkas i. m. 56 — 59., 67 — 68. p., valamint Szabó Adorján: A kassai jezsuiták viszontagságai a Rákóczi-korban. Kassa 1909. 364