AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

csatlakozásra akarták rábírni. A további események jól ismertek: a felkelés a teljes szervezetlenség miatt — mielőtt még kibontakozott volna — összeomlott; Spork tábornok alig két hónap alatt (1670 május végétől július végéig) ellenállás nélkül megszállta a Felvidéket. Kassára július 29-én vonult be a császári katonaság: 2800 főt szállásoltak el a városban, s a felsőmagyarországi főkapitány Csáky István helyett császári katona, Paris Spankau lett.

39 A protestáns lakosság a császári megszállástól szabad vallásgyakorlását féltette, s joggal. Czeglédi Istvánt 1670 szeptemberében egy császári tiszt elhurcolta azzal az ürüggyel, hogy egy bebörtönzött főúr vigasztalására viszi. A kálvinista pap tíz napig prédikált a foglyoknak, ezután az idős embert kegyetlenül összeverték, s egy gabonacsűrbe zárták, s csak két hét után engedték ki jelentős váltságdíj lefizetése mellett. A következő év tavaszán Czeglédit is megidézték a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé; útnak indult, de már nem ért oda; Nagyszombat határában meghalt.

40 Lipót császár 1671. október 15-én rendelte el a kassai dóm visszaadását a katolikusoknak: a királyi parancsot Spankau főkapitány és Szegedi Ferenc egri püspök közös erővel hajtja végre november 24-én: amikor a tiltakozó protestánsoktól nem kapják meg a kulcsokat, ácsokkal töretik be a templom ajtaját.

41 Nem volt nagy ellenállás: „nem is volt más resistentia az egy protestation kívül. . ." — tudósított az egri püspök Rottalhoz írott levelében.

42 A protestáns iskolákat is lefoglalják, bezárják. Kassa — kulcsfontosságú hely lévén — korábban szenvedte meg az ellenreformáció erőszakosságait, mint más város: 1671-ben még csak a besztercebányai templomot foglalták el a protestánsoktól, s az eperjesi kollégiumot vették el katonai magtár céljára,

43 a kisebb, kevésbé jelentős városok ellenreformációja az 1672 — 1674. évek folyamán következett be, s ennek a folyamatnak volt a végpontja a protestáns papok és tanítók száműzése Magyarországról. S e megrázkódtatást okozó események mellett még állandó nyugtalanságot keltettek a környéken az ekkortájt szerveződő „elégedetlenek", kurucok harcai: 1672-ben a város közelében szenvedtek vereséget a császári katonaságtól, 1677-ben viszont a kurucok gyújtották fel Kassa külvárosait.

44 A közlekedés ezen a vidéken meglehetősen bizonytalan, kockázatos volt, jó példa erre Balogh Bálint páter esete, aki több hónap után szabadult meg a kuruc katonák fogságából. A kassai jezsuiták élénk figyelemmel kísérik a „rebellisek" harcait, rendszeresen feljegyzik a hallott híreket, eseményeket.

45 Ilyen körülmények között kezd a már korábban említett kis nyomda újra működni, most már a jezsuiták tulajdonában. (E nyomda készletének, valamint az ettől különböző városi nyomdakészlet gyarapodásának leírását 1. 39. Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. Schirmer János 1625 — 1674, kassai kereskedő üzleti könyve alapján. Kassa 1940. 128 — 131. p. 40. Samu János i. m. 10 —11. p. 41. Plath, Johann: Kaschauer Chronik. Kassa 1860. 150. p. 42. Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre 1657-1705. 1. rész. Bp. 1888. 45-46. p. 43. Rosenauer i. m. 61. p., Hörk i. m. 46. p. 44. Johann Matthias Korabinsky: Geographisch-historisch und Produkten-Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786. 290. p. 45. Diarium. . . 1673. február 9. 362