AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

egyenes arányban növekszik), az külön elemzést igényel, csakúgy, mint a jezsuitáknak a városi nyomdához fűződő kapcsolata és a saját könyvnyomtató műhelyük alapításának kérdése. A kassai könyvnyomtatás felekezeti jellege megváltozásának folyamatát, a kassai könyvnyomtatásban az ellenreformáció győzelmét kívánja e tanulmány felvázolni, mégpedig elsősorban az aktív és támadó fél, a jezsuiták szemszögéből, az ő tevékenységüket vizsgálva, s az összefüggésekre, nem egyes könyvek kiadására h lyezve a hangsúlyt. A városi nyomda először 1661-ben nyomtat a jezsuiták részére, mégpedig egy, az akadémiai oktatás célját szolgáló filozófia tankönyvet, I. Rákóczi Ferencnek ajánlva.

7 A különböző iskolai vizsgák (retorika, poétika, filozófia, teológia stb.) nyomtatásban kiadott anyaga, az ünnepélyes keretek között eljátszott előadásokra szóló meghívók ettől kezdve szám szerint jelentős arányt képviselnek a jezsuiták kassai könyvkiadásában. Természetesen soha nem jelent meg annyi nyomtatott tudósítás ezekről a vizsgákról, vitatkozásokról, amennyi valójában lezajlott (a kollégium részletes feljegyzései havi vitatkozásokról és igen gyakori előadásokról tanúskodnak),

8 de amennyi inkább már az 1660-as évek második felében megjelent, igen kevésnek tűnik: több megörökítésre is érdemes vizsgának kellett lezajlania a kollégium falai között annál az évi egynél vagy esetleg kettőnél, ami eddig napvilágra került. Valószínűleg még a kezdet nehézségei, a számukra még nem teljesen „konszolidált" viszonyok, a saját nyomda hiánya vezetett oda, hegy iskolai könyvkiadásukban a kassai jezsuiták jóval lehetőségeik alatt maradtak. (Gondoljunk például az 1710-es, 1720-as évek újrakezdésére, a nagyobb mennyiségű iskolai könyvkiadásra.) A másik terület, ahol a jezsuiták igen aktívak, a protestáns ellenfelekkel lefolytatott hitviták voltak. Számtalan sok hitvitának (amelyeket a história domusok említenek meg) még a szereplőit sem ismerjük, nemhogy nyomtatásban megjelentek volna.

9 A hitvitákra természetes okot szolgáltatott az a körülmény, hogy egyazon városnak falain belül éltek a jezsuiták és a protestáns egyház papjai, tanítói, így akarva, nem akarva érintkeztek egymással, de minden bizonnyal nagy lendületet adott a vitáknak egy olyan heves vérmérsékletű és nagy ambíciójú egyéniség is, mint amilyen az akkor Kassán, ill. a Felső Magyarország több közeli városában tartózkodó Sámbár Mátyás volt. A lezajlott hitviták közül nyomtatásban csak az ún. ,,kassai hitvita" (1663 — 1664), ill. a kassai—sárospataki—nagybányai résztvevőkkel nyolc évig (1661-től 1669-ig) húzódó ún. ,,felsőmagyarországi hitvita" termékei maradtak meg: protestáns részről hat, jezsuita részről kilenc vitairattal.

10 Ezek a túlzott szenvedélyességükről, durvaságukról, személyes7. Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár 1—11. Bp. 1879-1885. RMK II. 966. 8. Diarium collegii Cassoviensis torn. I. 1672 — 1692. Budapesti Egyetemi Könyvtár kézirata Ab 86. jelzeten. 1673. április 26, július 3. stb. bejegyzések. 9. Horváth i. m. 33. p. 10. Legrészletesebb ismertetését 1. Horváth i. m. 50 — 98. p., Samu János: Hitviták a XVII. század második felében. Bp. 1901., Zoványi Jenő: Sámbár Mátyás és Kis Imre hitviták s az ezekkel egyidejű hitvitázó művek. = Theológiai Szemle 1925. 264-271. p. 355