AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

szövetséget kötöttek, idegen hadakat fogadtak be az országba, és háborúra készülnek Ausztria ellen. A cél nyilvánvaló, s nem is lehet csodálni a választott utat. Jól emlékeznek még II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratára, amit a Porta ellenére indított meg, s amibe olyan csúfosan belebukott. Most azonban a helyzet merőben más. A bujdosók támogatását a Porta eleve engedélyezte, s tulajdonképpen nincs ellenére az Ausztria elleni vállalkozás sem, bár az nem vitatható, hogy mindeddig nem adott engedélyt Apafinak a hadjáratra. Mindenesetre Paskó ,,árulkodása" nem jelent olyan meglepetést a Portán, mint talán ezt Béldi hitte, hiszen a Porta legalábbis tudott az erdélyi tervekről. Mindez azonban az év vége felé még nem világos. Paskó csak novemberben indul, s decemberben Bécsben az a hír kering, hogy Apafi már el is menekült a bujdosók közé, s helyére Béldi került a fejedelmi székbe.

67 Boham szeptemberi átvonulása idején Apafi és Teleki határozottan ellenezte a franciák akcióját. Az erdélyi politika óvatossága indokolt, ha a török függésre gondolunk, s a fejedelem ritkán tette túl magát azon a tényen, hogy a Porta engedélyét ki kell várni. De a bujdosók és a franciák közvetlen tárgyalásai is okozhatták Apafi és Teleki elégedetlenségét. Teleki már ekkor rossz szemmel nézte Thököly Imre önállósulását, amivel együtt a fiatal gróf egyre nagyobb tekintélyre tett szert, s mint ez a francia jelentésekből kitűnik, a francia tisztek is felfigyeltek rá. Teleki mindent megtett, hogy az Erdélyen való átvonulást megakadályozza.

68 A Béldi-megmozdulás idején viszont Apafi és Teleki igyekeznek szövetségest keresni. A fejedelem közeledik a bujdosókhoz, Teleki már a francia segélyhadak esetleges igénybevételét is tervezi, ha a szükség úgy hozná.

69 A fejedelem újabb megbízottat küld a Portára és Révérend útján ismét kéri Nointel támogatását is.

70 Teleki értesíti Bohamot és a bujdosókat, kész csatlakozni hozzájuk a varsói szerződés értelmében, amennyiben vállalják az esetleges segítségnyújtást Béldiék ellen.

71 Amint értesült a fejedelem és Teleki kéréseiről és hajlandóságáról, Béthune úgy döntött, kihasználja azok félelmét a Béldi-felkeléstől. Válasza szerint a hadakat csak a bujdosók engedélyével küldheti Apafi segélyére, ugyanakkor hajlandó 1500 embert Lengyelországból Erdélybe küldeni a fejedelem rendelkezésére, azzal a feltétellel, hogy Apafi gondoskodik szállásukról, valamint a hadjárat kezdetén Boham csapataihoz való csatlakozásuk engedélyezéséről. Ezzel egyidőben a francia követ utasítja Révérendot, igyekezzen megkötni Telekivel az egyezményt, amit az kíván, s főleg megkapni a hadak számára a Huszt körüli tartózkodás engedélyét.

72 67. De la Haye levele Münchenből 1677. december 29. — idézi HR nr. 150. p. 166. 68. Béthune a királynak 1678. február 23. — idézi HR nr. 161. p. 171 — 172. 69. Révérend Béthune-nek 1678. január 1. és 5. — idézi HR nr. 157; 158. p. 169. 70. Révérend Nointelnek 1677. december 21. — idézi HR nr. 152. p. 167. 71. Forval Béthune-nek 1678. január 19. — idézi HR nr. 160. p. 171. 72. „J'ordonne secrettement ... de se servir utilement de la crainte présente et du retour de Teleki pour l'obliger pour seureté de sa parole a me laisser mettre des trouppes dans son chasteau de Hust, lesquelles m'assureront pour toujours du dit Teleki et du passage de Transilvanie." — Béthune a királynak. 1678. február 1. — idézi HH p. 312. 294