AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

A francia diplomaták Erdélybe érkezésekor a bujdosók viszonya Apafival és Telekivel igen rossz. A kurucok azzal vádolják Apafit, nem akarja ó'ket segíteni, ezért nem törekedett a Porta engedélyének megszerzésére. Nem akarják elfogadni Teleki fővezérséget sem, aki viszont nem siet az ígért segítséggel. Révérend és Forval több mint egy hónapot tölt azzal, hogy megpróbálja rábírni a magyarokat és a fejedelmet, küldjék el megbízottaikat Béthune márkihoz. A bujdosók, Apafi ós Teleki tartózkodása láttán, külön szeretnének tárgyalni a franciákkal. Reverend és Forval, tudva, hogy XIV. Lajos ragaszkodik Apafi részvételéhez, ellentmondanak ennek a kezdeményezésnek. Apafi végül a francia ágensek előtt kijelenti, ha a Porta engedélye megjön, nyíltan támogatja a bujdosókat, ha azonban az engedélyt nem kapná meg, kénytelen titokban cselekedni. Végül mégiscsak kijelölik a megbízottakat, Apafi Macskási Boldizsárt, a bujdosók Farkas Fábiánt, Faigel Pétert és Absolon Dánielt küldik Varsóba az egyezmény aláírására.

42 A követküldés bonyodalmaira jellemző, hogy Apafi április 26-án utasítja a bujdosókat, Lengyelországba küldött megbízottaik részére a felhatalmazást küldjék előbb Telekinek, hogy az megítélhesse, jól van-e megszerkesztve, s azután sürgősen utánuk küldhesse.

43 A szerződéskötésre, mint ez nyilvánvaló, a bujdosók sokkal inkább hajlanak, mint az erdélyi fejedelem. Apafi részben aggályos, részben viszont az erdélyi politika számtalan megfontolásra intő körülménye készteti óvatosságra. Macskási Boldizsárnak adott instructiója részletesen tartalmazza a fejedelem kikötéseit és fenntartásait. Apafi támogatja a bujdosókat, de ő a török alárendeltje. A Portán azonban igyekszik elérni, hogy szabad kezet kapjon az ügyben. Ha ez mégsem történne meg, bizonyos hívét küldi ki a hadakhoz. Ha a török visszarendeli, ezt időben tudatja a franciákkal, és mindaddig kinnmarad, amíg ez veszélyessé nem válik számára. Feltétlenül kéri XIV. Lajos támogatását is a Portán, a pénzsegély m:

i

llett. Ha megkapja a török engedélyt, lövőszerszámokat is visz magával. A főparancsnokságot fenntartja a maga, vagy Teleki számára, ugyanígy a 12 tagú tanács elnökletét. A francia uralkodó tudta nélkül nem fog megegyezni a császárral, s ezt őtőle is elvárja.

44 A szerződés megkötésével kapcsolatban Teleki Mihály meglehetősen elégedetlen 1677 tavaszán. Amikor a fővezéri tisztről tárgyal, külön, személyére szóló szerződést kívánna kötni a franciákkal. Garanciákat kér a maga szemSlyére, valamint családjának ezenkívül rendszeres évi pénzsegélyt is. Minderről egyelőre nincsen szó, illetve a kérdés megoldatlanul 42. Thököly naplója — 1677. április 1. — Késmárki Thököly Imre naplója 1676 — 1678. Közli Torma Károly. Pest 1866. — Monumenta

r Hungáriáé Historica II. Scriptores. Magyar Történelmi Emlékek II. osztály. írók. I —XXXVIII. Pest 1857 - Budapest 1906. (Továbbiakban: MHHS) t. 18. p. 27. 43. A bujdosók levéltára. Sajtó alá rendezte Deák Farkas. Budapest 1883. (Továbbiakban: DF:BL) p. 159-160. 44. TR:TMp. 188. 285