AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

Absolon lengyelországi követ járásával kapcsolatban az erdélyi fejedelemnek nyújtott anyagi támogatás mellett foglal állást.

28 XIV. Lajos azonban továbbra is elutasító választ ad. A iawarow-i szerződés értelmében Sobieskitől vár kezdeményezést, illetve pénzt csak akkor ad, ha a lengyel uralkodó maga irányítja a vállalkozást. 1676 áprilisában, amikor Béthune márkit Lengyelországba küldi követként, a francia uralkodó részletesen kifejti véleményét a magyar kérdéssel kapcsolatban. Leszögezi, hogy a magyarországi kínálkozó alkalom igen kedvező lehet Sobieski számára, egyúttal dicsőséges is, és hasznos Franciaországnak. A bujdosók pártja igen nagy tekintéllyel bír, hadjáratuk, amennyiben azt egy külföldi hatalom támogatja (értsd: Sobieski), mindennél alkalmasabb eszköz, hogy a császárt az örökös tartományokban állomásozó haderők visszavonására kényszerítse. A bujdosók felkínálták a koronát a lengyel uralkodónak, mondja az instructió, egyébként már a korábbi magyarországi mozgalmak vezetői is tapogatóztak Lengyelország felé, de az akkori osztrákbarát párt politikája nem kedvezett ennek a kísérletnek. A Wesselényi-összeesküvés elmenekült hívei azóta is fegyverben állnak Felső-Magyarországon, már korábban is keresték a francia szövetség lehetőségét, illetve kértek segítséget az uralkodótól, XIV. Lajos azonban nem volt bizonyos abban, hogy egy ilyen távoli háborúban a kért pénzösszegek valóban hasznosak lehettek volna, bár felismerte a lehetőségben rejlő előnyöket saját politikája számára. Ahhoz, hogy a bujdosók mozgalmából a francia politika komoly előnyt szerezzen, Sobieski támogatására van szükség. Ez esetben kerülhet sor a iawarow-i szerződésben előírt subsidium kifizetésére, akár Poroszország, akár Magyarország a háború színhelye. Sobieski számára az alkalom igen kedvező, mellette szól a lakosság támogatása, a már létező fegyveres erő, illetve párt, valamint az eredélyi fejedelem támogatása. Lényeges azonban, hogy a tervezett hadjárat előfeltétele a Portával megkötött béke.

29 1.3. A varsói szerződés előkészítése és megkötése 1676. október 16-án végre megkötik az olyannyira várt lengyel—török békét, ezzel megnyílik az út a francia—kuruc egyezmény felé. Erdély csak 1676. szeptember végén kezdi újra sürgetni a francia segítséget, ekkor már bizonyos a békekötés.

30 Apafi Béthune-höz intézett október 3-i levelében ír a bujdosók helyzetéről (illetve erről Absolon ad hírt), valamint megerősíti saját hajlandóságát a szerződéskötésre.

31 Ugyanebben az időben a fejedelem portai ágense Nointel márkit keresi fel, ismételten kifejezi Erdély hajlandóságát a francia szövetségre. Ezenkívül kéri Nointel segítségét, hogy Apafi követe Konstantinápolyon keresztül eljuthasson XIV. Lajoshoz.

32 28. Forbin-Janson a királynak 1676. április 19. — idézi HR nr. 114. p. 144. 29. Instructions au Sr Béthune 10 avril 1676. — Recueil t. IV. p. 140—152. 30. HH p. 272. 31. GS: TH/Va In: TT 1886 p. 341. 32. Nointel levelei 1676. szeptember 7., október 21. — idézi HH p. 279 és HR nr. 119. p. 147. 282