AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója

Teológiai szempontból a meggyőződésével ellentétes szövegrészeket nem fordította. így nem említette a következő mondat fordításakor a szenteket: „Est autem haec Sathanae inimici- „Ennek penigh az Sátánnak ellen tia, malitia, et tyrannis in sanctos kezese, álnoksága és kegyet lens§ghe, et electos, sanguine filij Dei ex ipsius az Istennek Fiának drágalátos véréregno liberatos et redemtos, scrip- vei megh váltatot híveken; annjival túra teste, eo maior ..." nagyobb. . .". (Cib) [()

3

b] A latin szöveg misztifikáló részleteit mellőzte: „quod si faciemus, minus efficax et „m^llyet ha czelekeszszünk, annak potens érit novr\póc, iste, qui nunc az jcovrjpóv gonosznak, ki mostan cum omnib. suis principatibus, po- mindeneket próbál és kisirt, semmi testatibus, mundi dominis, et recto- hatalma, és birodalma mi raytunk rib. tenebraru[m], im extremo seculo nem lészen." extrema molitur et tentat." [Qio

a

] (C

4

a) A Szép és ájtatos imádságok legnagyobb értéke a benne közreadott Ágostonnak tulajdonított imák magyar fordításában rejlik. Incze Gábor éppen ezért Mihálykó Jánosnak és Kecskeméti Sánta Jánosnak tulajdonította Ágoston XVII. századi magyarországi hatásának kezdeményezését protestáns részről.

55 A kilenc Kecskeméti fordította Ágoston-szöveg közül négy azonos a Szenei Molnár Albert Imádságoskönyvecskéjé-hen™ közölt imával. [Szenei 155. — Kecskeméti 7 (Meditationes cap. 40); Sz. 166 — K. 66 (Medit. c. 38); Sz. 176- K 168 (Medit. c. 1.); Sz. 241 — K. 87 (Medit. c. 14).] Csakhogy Szenei Molnár a Frisius—Bullinger-féle német imádságoskönyv szövegközlése alapján dolgozott, Kecskeméti latinból fordított. Mindketten közreadták továbbá Athanasius hitvallásának szövegét is (Sz. 145 — K. 13). Kecskeméti fordításáé műfajban is szervesen belekapcsolódik XVII. század eleji imádságoskönyveink sorába. Hiszen egyszerre tekinthető Mihálykó János, sőt a rokon imák miatt még Szenei Molnár Imádságoskönyzecskéje folytatásának. Sőt ha ugyan áttételesen is, még a katolikus imákhoz is kapcsolódik, mivel Mihálykó Pázmány Péter imádságaiból is átvett néhányat 1609-es kiadványába.

57 Kecskeméti azonban mereven elhatárolta magát elődjétől és önálló, új fordítást készített. Ha áttekintjük Kecskeméti ajánlóleveleinek keltezését, szinte végig tudjuk követni prédikátori pályafutását. Wittenbergi és heidelbergi tanulmányainak befejezése után, 1605-ben tért haza. 1610-től tokaji második prédikátorként működött, s ebben a minőségében keltezte Vis art us Donatusfordítását. 1614-ben mint kállai (Nagykálló) prédikátor írta a Három fü 55. Incze Gábor: A magyar református imádság a XVI. és XVII. században. Debrecen 1931. 127 129 131. 56. Heidelberg 1621. -RMNy 1238. 57. Pázmány Péter Imádságoskönyvecskéjének (Pozsony 1610) előszava figyelmeztet erre. — RMNy 1003. 269