AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója

Az 1622-ben megjelent polemikus mű természetesen nem kerülte el Pázmány Péter figyelmét, s a Kalauz 1623-as kiadásában 42 átírta a XIII. fejezetet. Ezt annak idején, 1613-ban, a Kalauz első változatában a Gyar­matid Miklósnak írott Feleletére^ hivatkozva csak ,,rövideden sommába foglalta." Az átdolgozott változat bevezetőjében a vitatkozók szokásához híven jól ledorongolta Kecskeméti válaszát, mondván: ,,Ebben az irasban, paraszt szitkoknál, hiuságos nyelveskedéseknél, tudatlan habozásoknál egyéb semmi nincsen: ugy, hogy olvasást sem érdemel, nem hogy feleletet. De, Sapientibus et insipientibus debitor sum, az Országos czimborával iratot feleletnek fogásit, a' hol szükséges, igazsággal meggyőzöm, noha ne vezet-szerént mindenüt nem emlitem az Ungvári irást." S valóban hol expressis verbis utalt pl. ,,az Ung-vár-megyei rósz irás"-ra (948. 1.), ,,az ung-vár-megyei Lélek-vesztökre" (961. 1.); hol pedig csak a margón jegyezte meg, hogy Kecskeméti írásának melyik passzusára reagál. Kecskeméti vita­műve, egy igen régi polémia sorába illeszthető bele. A katolikus Monoszlói András ilyen témájú művére 44 Gyarmathi Miklós felelt. 45 Mivel a viszont­válasz kibocsátásában Monoszlóit halála megakadályozta, Pázmány írta meg 1607-ben a feleletet. A protestánsok a Kalauz 1623-as, Pázmány vála­szát is tartalmazó XIII. fejezetére már nem feleltek, és így az 1637-es harmadik iTíJawz-kiadás 46 változatlanul átvette az 1623-as kiadásból e részt. Kecskeméti a Pázmány-felelet írását követően, 1619-ben mondta el, de csak 1622-ben publikálta az „Az pápisták Jcözöt es mi közöttünk vetélke­désre vettetet, három fö Articulusokról. Az Keresztségről, Ur Vaczorajáról, és az Antichristusról való praedikátiok ,,-dA 1 , melyek „irattáttanak és praedi­kaltáttanak Ungvárat, anno 1619." 47 Darholtz Ferenchez intézett Ajánló­levele 1620. augusztus 28-án kelt. Választása azért esett éppen Darholtzra, Bethlen Gábor főkapitányára, mert védelmet keresett nála, hogy azon „Egyházi, Nemes és közönséges embereknek felölem való itileti meg tzáfol­tassék, kik én felölem azt itiltek, hogy az sok próba nyavalya, háborúság miat, hitöm vallásom mellől el állanék, és más religiot választanék ma­gamnak." A prédikációk témái közül az Úrvacsora fordul elő csak a Fides-ben, és Kecskeméti be is épített az e témában írott hét prédikációjába néhány idézetet Visartus Donatus citatumgyűjteményéből. így nazianzi Gergely (Fides: 290. 1. — Az pápisták: [73] 1.), Justinus Martyr (uo.), Ambrus (F.: 291—292. 1. — Az pápisták: [73] 1.), Aranyszájú Szent János (F.: 292. 1. — Az pápisták: [73] 1.), Gelasius papa (F.: 292 — 193. 1. — Az papis­42. Pozsony 1623. - RMNy 1293. 43. Pázmány Péter: Kereztieni Felelet. A megh dücsöült szentek tiszteletirül . . . Az Gyarmathi Miklós Helmeczi praedicatornak a bodogh emlékezetű Monoszlói András Vesperiny püspök es Posoni praepost könyve ellen irt csacsogasira. Graecii Styriae 1607. - RMNy 961. 44. Monoszlóy András: De invocatione et veneratione sanctorum. Nagyszombatban 1589. - RMNy 633. 45. Gyarmathi Miklós: Keresztyéni félelet Monozloi András vesperini püspök és posoni praepost könyve ellen. Debreczenben 1598. — RMNy 830. 46. Pozsony - RMK I 673. 47. [Bártfa] 1622. - RMNy 1256. 265

Next

/
Thumbnails
Contents