AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója
Az 1622-ben megjelent polemikus mű természetesen nem kerülte el Pázmány Péter figyelmét, s a Kalauz 1623-as kiadásában 42 átírta a XIII. fejezetet. Ezt annak idején, 1613-ban, a Kalauz első változatában a Gyarmatid Miklósnak írott Feleletére^ hivatkozva csak ,,rövideden sommába foglalta." Az átdolgozott változat bevezetőjében a vitatkozók szokásához híven jól ledorongolta Kecskeméti válaszát, mondván: ,,Ebben az irasban, paraszt szitkoknál, hiuságos nyelveskedéseknél, tudatlan habozásoknál egyéb semmi nincsen: ugy, hogy olvasást sem érdemel, nem hogy feleletet. De, Sapientibus et insipientibus debitor sum, az Országos czimborával iratot feleletnek fogásit, a' hol szükséges, igazsággal meggyőzöm, noha ne vezet-szerént mindenüt nem emlitem az Ungvári irást." S valóban hol expressis verbis utalt pl. ,,az Ung-vár-megyei rósz irás"-ra (948. 1.), ,,az ung-vár-megyei Lélek-vesztökre" (961. 1.); hol pedig csak a margón jegyezte meg, hogy Kecskeméti írásának melyik passzusára reagál. Kecskeméti vitaműve, egy igen régi polémia sorába illeszthető bele. A katolikus Monoszlói András ilyen témájú művére 44 Gyarmathi Miklós felelt. 45 Mivel a viszontválasz kibocsátásában Monoszlóit halála megakadályozta, Pázmány írta meg 1607-ben a feleletet. A protestánsok a Kalauz 1623-as, Pázmány válaszát is tartalmazó XIII. fejezetére már nem feleltek, és így az 1637-es harmadik iTíJawz-kiadás 46 változatlanul átvette az 1623-as kiadásból e részt. Kecskeméti a Pázmány-felelet írását követően, 1619-ben mondta el, de csak 1622-ben publikálta az „Az pápisták Jcözöt es mi közöttünk vetélkedésre vettetet, három fö Articulusokról. Az Keresztségről, Ur Vaczorajáról, és az Antichristusról való praedikátiok ,,-dA 1 , melyek „irattáttanak és praedikaltáttanak Ungvárat, anno 1619." 47 Darholtz Ferenchez intézett Ajánlólevele 1620. augusztus 28-án kelt. Választása azért esett éppen Darholtzra, Bethlen Gábor főkapitányára, mert védelmet keresett nála, hogy azon „Egyházi, Nemes és közönséges embereknek felölem való itileti meg tzáfoltassék, kik én felölem azt itiltek, hogy az sok próba nyavalya, háborúság miat, hitöm vallásom mellől el állanék, és más religiot választanék magamnak." A prédikációk témái közül az Úrvacsora fordul elő csak a Fides-ben, és Kecskeméti be is épített az e témában írott hét prédikációjába néhány idézetet Visartus Donatus citatumgyűjteményéből. így nazianzi Gergely (Fides: 290. 1. — Az pápisták: [73] 1.), Justinus Martyr (uo.), Ambrus (F.: 291—292. 1. — Az pápisták: [73] 1.), Aranyszájú Szent János (F.: 292. 1. — Az pápisták: [73] 1.), Gelasius papa (F.: 292 — 193. 1. — Az papis42. Pozsony 1623. - RMNy 1293. 43. Pázmány Péter: Kereztieni Felelet. A megh dücsöült szentek tiszteletirül . . . Az Gyarmathi Miklós Helmeczi praedicatornak a bodogh emlékezetű Monoszlói András Vesperiny püspök es Posoni praepost könyve ellen irt csacsogasira. Graecii Styriae 1607. - RMNy 961. 44. Monoszlóy András: De invocatione et veneratione sanctorum. Nagyszombatban 1589. - RMNy 633. 45. Gyarmathi Miklós: Keresztyéni félelet Monozloi András vesperini püspök és posoni praepost könyve ellen. Debreczenben 1598. — RMNy 830. 46. Pozsony - RMK I 673. 47. [Bártfa] 1622. - RMNy 1256. 265