AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)

ahogy ez a nagy egyesült államokbeli hálózatokban, mindenekélőtt az OGLC-ben történik. Ez a dolog lényegét tekintve azt jelentené, hogy a megfelelő külföldi könyv leírását az a könyvtár szolgáltatja, ahová az illető könyv először beérkezik (e tényről az adatbázis automatizált, on-line átvizsgálása útján lehet meggyőződni). Az illető könyvtár által szolgáltatott rekord adott esetben módosulhat, kiegészülhet, egyéb, a rekordot saját katalogizálási céljaikra felhasználó könyvtárak kiegészítő adatszolgáltatása, mindenekelőtt azonban az OSZK által végzett ellenőrzés és — esetleg — a nemzetközi úton nyert ellenőrző adatok alapján. Ami a KG hagyományos funkcióját illeti, a részletek ismétlése nélkül utalnék rá, hogy a lelőhelyekre vonatkozó adatokat ugyanúgy ki kellene egészíteni, mint az időszaki kiadványok esetében, sőt elképzelhető, célszerű és indokolt lenne, ha a két gépesített rendszer egyetlen, összesített lelőhelyfájlt használna. 3. Különféle dokumentumok számítógépes feldolgozása és információkeresési lehetőségek az adatbázisban 3.1. A feldolgozandó dokumentumok és a szolgáltatások célja Az OSZK részéről nyilvánvalóan elsősorban azoknak — a hagyományos dokumentumtipológia szerint könyveken és időszaki kiadványokon kívüli — dokumentumoknak a számítógépes feldolgozása merülhet fel, amslyeket a Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerében — többé-kevésbé elkülönítve — ma is feldolgoznak vagy amelyek feldolgozása már igen aktuális, tehát a nyomtatott (írott) zeneművek, a térképek és az audiovizuális dokumentumok (mindenekelőtt a hangrögzítések és a mozgófilmek), de természetesen számításba jönnek az olyan dokumentumok is, amelyek ugyan könyvek, időszaki kiadványok, vagy azok részei, de valamely szempontból elkülönítandők (cikkek, hungarika). Alighanem mindezen kategóriákról „általános bölcsességként" csak azt lehet elmondani a számítógépes feldolgozás szükségességét illetően, hogy ezt mérlegelni vagy megvalósítani akkor indokolt, ha — a számítógépes feldolgozás olcsóbb, termelékenyebb, mint a manuális, illetve — a számítógépes feldolgozás olyan többcélú feldolgozást tesz lehetővé, ami egészében olcsóbb, termelékenyebb, mintha ugyanezen célokat manuális feldolgozással érnők el; — a számítógépes feldolgozással olyan folyamatos, illetve retrospektív információszolgáltatás válik lehetővé, amely hagyományos módszerekkel nem lenne lehetséges, és amelyhez számottevő érdek (igény, szükséglet) fűződik. Az összes fenti tényező természetesen egyfelől a feldolgozott dokumentumok volumenétől, másrészt a felmerülő igények volumenétől és jellegétől függ. 244