AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Kováts Zoltán: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásainak szerepe és jelentősége a szakkönyvtárak tevékenységében

vártak el a hazai könyvtárak az Országos Széchényi Könyvtár központi szolgáltatásaitól, főleg a Magyar nemzeti bibliográfia gépesítésétől. Ennek a korszaknak az irodalmában több közlemény hangsúlyozottan kiemelte, hogy a Magyar nemzeti bibliográfia gépesítésének csak akkor van értelme, a ráfordított hatalmas szellemi és anyagi munka csak akkor térül meg, hogyha csatlakozhat az IFLA által kezdeményezett Nemzetközi MARC Hálózathoz. Vagyis a gépi adathordozón átadott Magyar Nemzeti Bibliográfia megfelelő számú példánya ellenében cserébe megkapja a MARC Hálózathoz csatlakozott többi államok nemzeti bibliográfiájának azonos formátumú, géppel olvasható adattárát. A hatvanas évek második felének a gépi adatfeldolgozás terén elért eredményei azzal a reménnyel biztattak, hogy belátható időn belül lehetségessé válik a világ valamennyi jelentősebb könyvkiadással rendelkező országa nemzeti bibliográfiájának közös formátumban való hozzáférhetősége. Ez az egyetemes számbavétellel azonos értékű lehetőség biztosította volna a különböző profilú szakkönyvtárak gyűjtőköréhez tartozó művek folyamatos kiválasztását a MARC szalagokra alapított SDI jellegű központi szolgáltatások révén. A korszerű szolgáltatások iránt érdeklődő szakkönyvtárak a MARCszalagokra alapított központi szolgáltatásoktól remélték elsősorban a könyvbeszerzés hézagtalanságának biztosítását, olyan gépi outputként előállított előszerzeményezési jegyzékeket, amelyek már a könyvek megrendelésének időszakában a szakkönyvtár rendelkezésére állnak, és fölöslegessé teszik a rendelési lapok kitöltéséhez szükséges adatok különféle szórólapok, árjegyzékek, prospektusok és egyéb kiadványokból való összegyűjtését. Másodszor ugyanez a MARC-szalagról vett címleírás könnyítené meg a szakkönyvtárak feldolgozó részlegeinek tevékenységét, amennyiben felhasználható lenne a helyi katalógusok kiépítésében. Harmadszor a megrendelés alapján beérkezett művek visszajelentése alapján az Országos Széchényi Könyvtár közvetlen hozzáférésű gépi adathordozóra felépíthetné az ország szakkönyvtárainak központi katalógusát. Ez egyben a lelőhely megállapítására is alkalmas volna, és ilyen módon meggyorsítaná a könyvtárközi együttműködést, elsősorban a kölcsönzést és a reprográfiai szolgáltatást. Ezt a tíz év előtti koncepciót az 1. sz. folyamatábra foglalja össze. Nem kívánom részletesebben ismertetni a nem könyvjellegű dokumentumok számítógéppel segített áttekintését és gyakorlatilag egyetemes rendelkezésre bocsátásának módszereit. Ez szakterületek szerinti munkamegosztásban egyre több tudományterületen valósul meg. Közismert, hogy a hetvenes évek elején a kémiai szakterületen indult meg ez a folyamat, folytatódott a bányászat-kohászat, majd pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Feltehetőleg a közeljövőben más tudományterületeken is megvalósul. Ki kell jelenteni tehát a fentiek alapján, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia gépesítésének tíz év előtti koncepciója elavult. A Magyar Nemzeti Bibliográfia a gépesített formájában sem épült bele a Nemzetközi MARC Hálózatba. De ha beépült volna és cserébe megkapnánk a Nemzetközi MARC Hálózathoz tartozó valamennyi ország gépi adathordozón rögzített nemzeti bibliográfiáját, ezeknek segítségével sem lenne megvalósítható a tíz-tizenöt évvel ezelőtt megfogalmazott cél: 15* 227