AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Kováts Zoltán: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásainak szerepe és jelentősége a szakkönyvtárak tevékenységében

Bibliográfiában feldolgozott anyag. Ehhez természetesen a saját szakterületemből, a kémiából tudok számszerű adatot közölni. Egyik felmérésünkben — a hetvenes évek elején — azt tapasztaltuk, mintegy három- és félezer bibliográfiai adat feldolgozásából, hogy a kémiai információ-igényeknek gyakorlatilag pontosan kétharmad része, 65,6%-a a folyóirat-közleményekben fordul elő. A következő leggyakrabban használt dokumentumtípus a szabadalom és szabvány, amely az összes információk 22,8%-át, a kutatási jelentések 3,3%-át, a disszertációk 1,4%-át és a könyvek mindössze 1,1%-át alkotják a kémiai kutató-fejlesztő munkához szükséges információkat hordozó dokumentumtípusoknak. Nem állítom, hogy a dokumentumtípusok aránya mindegyik szakterületen ugyanaz. Elképzelhető, sőt biztos, hogy a társadalomtudományok területén a könyvek jelentősége az előbbieknél lényegesen magasabb. Nem tagadható viszont, hogy mindenütt fennáll az igénye a könyveken kívül a nem könyvjellegű információhordozók áttekintésének és felhasználásának is. A ,,Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája" tehát semmiképpen sem képes egymaga biztosítani az egyetemes hozzáférésnek az egyetemes számbavételtől várt feltételeit. Lássuk az egyéb dokumentumtípusok számbavétele terén a szervezett központi szolgáltatásokat. A hazai kiadású folyóiratcikkek számbavétele terén végzett OSZK munka nem tekinthető központi szolgáltatásnak, tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriuma nem valamennyi magyar folyóirat számbavételével készül, hanem csak a társadalomtudományi tárgyúak tartoznak a Széchényi Könyvtár hatáskörébe. A műszaki területen megjelenő folyóiratokat pl. az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár dolgozza fel és jelenteti meg Műszaki Lapszemle címen. Ezek szerint, a bevezetőben leszögezett nómenklatúra alapján a hazai folyóiratirodalom számbavételét nem központi, hanem országos szolgáltatásnak kell tekinteni. Ennek ellenére a munkamegosztás igen célszerű és nem kárhoztatandó. Sokkal inkább kívánatos volna a területen burjánzó párhuzamosság megszüntetése. A műszaki területen ugyanis háromszoros párhuzamosság ismerhető fel hazánkban a közleménymélységben történő folyóiratfeltárás, dokumentáció területén. A vállalatokat, kutatóintézeteket kiszolgáló szakkönyvtárak igényesebb szakmai munkára törekvő része általában megszervezi az előfizetett 30—50, esetleg 100 folyóirat figyelését és a könyvtárat fenntartó intézmény profiljába való közleményekről kivonatokat készít, azokat házi referáló folyóiratként publikálja is. Megismétlődik ez a dokumentációs tevékenység az azonos minisztréiumokhoz tartozó intézmények szakkönyvtárainál általában szélesebb folyóirat választékkal rendelkező ún. ágazati információs központoknál, amelyek — tudomásom szerint — egyetlen esetben sem foglalkoznak azzal, hogy összesítsék a szakmai felügyeletük alá tartozó intézményeknél készült dokumentációs kiadványok anyagát, hanem megismétlik gyakorlatilag ugyanazoknak a folyóiratoknak feldolgozását, dokumentálását, és adják ki a terméket ágazati referáló folyóiratként. Harmadszor ismétlődik ez a folyamat — most már az ágazatok fölötti, országos szinten —az Országos Műszaki Információs Központban, amely nem néhány, hanem néhány ezer folyóirat újra feldolgozását 15 OSZK Évkönyv 1981 225