AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig

Addig azonban tovább romlik nagy könyvtáraink többségében a régi, egyedileg értékes és a legújabb, gyűjteményi értékű anyag (különösen a 19.—20. századi — savtartalmú papirosra nyomott — hírlapok, folyóiratok és a könyvek túlnyomó része). A probléma a következőkben foglalható össze: — nem ismerjük — még becslésszerű pontossággal sem — a restaurálandó (új anyagok esetében inkább: mikrofilmezendő) dokumentum menynyiséget és ennek megoszlását (érték, kor, unikális jelleg, lelőhely stb. szerint), — az előbbiek következtében nem lehet képünk arról sem, hogy milyen sürgősségi sorrend alakítandó ki az egyes könyvtárak, dokumentumok (esetleg dokumentumtípusok) tekintetében. A fentiekhez hozzá kell tennünk, hogy hazánkban — elszórt kezdeményezésektől és a Könyvért „könyvtári kötési" akciójától eltekintve — gyerekcipőben jár az előzetes, a preventív állományvédelem és itt kell megjegyeznünk azt is, hogy bár örvendetes módon a legújabban több vállalat, szervezet is hajlandó vállalni könyvtári fertőtlenítést, rovartalanítást, nem megnyugtató, hogy nincsenek ismereteink arról, hogy a növényvédelemben vagy a lakások rovartalanításához alkalmazott mérgek, gázok hogyan hatnak a könyvek papír- és bőralkatrészeire. Autoklávos fertőtlenítőberendezés a magyar könyvtárügyben nincs.. . Mindehhez járul még, hogy az aktív állományvédelem módszerei olyannyira nem hatoltak a szakmai köztudatba, hogy a célra még az önálló költségvetéssel működő nagykönyvtárak sem rendelkeznek előirányzatokkal. Az állományvédelem, éppúgy mint része — a restaurálás — a magyar könyvtárügy egyik legsúlyosabb, a könyvtárügy szintjén meg nem oldható problémája. Hatékony intézkedésre csak miniszteri vagy minisztertanácsi szinten lehetne számítani. Ennek előfeltétele: — országos felmérés és ennek nyomán országos állományvédelmi program kidolgozása. Ezzel párhuzamosan: irányelveket kell kidolgozni a tömeges helyi fertőtlenítés könyvtárakban megbízható módon és olcsón alkalmazható módszereire. Mindehhez az OSZK-nak nemcsak kezdeményező, hanem — a szakma más könyvtárakban dolgozó legjobb szakembereinek bevonása és másutt működő restauráló-állományvédelmi részlegek közreműködésének megnyerése érdekében — koordináló szerepkört is be kell töltenie. A VÉGREHAJTÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK Létszámproblémák Az 1 —4. pontokban felsorolt feladatok némelyike csak abban az esetben hajtható végre, ha az ezzel megbízott részlegek megfelelő létszámtöbbletet kapnak (jellegzetesen ilyen feladat az audiovizuális dokumentumok gyűjtésének, bibliográfiai feldolgozásának a kérdése, az MNB—KM származék204