AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig

egyes szalagok rendszeres megvásárlásával, előfizetésével. Az ezek pótlásaként beszerezhető LC (Library of Congress) szalagok vizsgálataink szerint a bennük felhalmozott és számunkra irreleváns nagy adatmennyiség miatt (összehasonlításul: az LC szalagok évente 200 ezer leírást tartalmaznak, Magyarországra évente átlagosan 40—50 ezer külföldi könyv érkezik, többéves késéssel. Ezeket kellene a sokszázezer adat halmazából visszakeresni...). Hihetetlenül költséges lenne, nem szólva arról, hogy a meglelt leírásokat a magyar leírási gyakorlatnak megfelelően adaptálni kellene. Mindezen felül — a külföldi fejlődés trendjeit (on-line lekérdezhető adatbázisok) figyelembe véve — a legjobb esetben is olyan rendszerhez jutnák, amely már működésének megkezdése pillanatában (ami csak többéves munkával lenne elérhető) elavultnak számítana. b) Változat: külföldi nemzeti bibliográfiai adatbáziskezelő és -forgalmazó rendszerek lekérdezése (e vonatkozásban elsősorban az LC és a BL adatállományát egyesítő BLAISE kerülhetne számításba). Ez a megoldás látszólag a legegyszerűbb, technikailag különösebb nehézséget ma már nem jelent, költségesebb beruházást sem igényel. Hátulütője azonban, hogy adaptálási problémák ebben az esetben is jelentkeznek, bár ennél sokkal nagyobb gondot jelentenek a költségek: olcsóbb adatbázisok esetében is legalább 1—2 dollár egyetlen tétel lekérdezése, nem számítva az előfizetési, vonalbérleti, adatkiírási stb. költségeket. Az átlagosan beérkező könyvmennyiségre számítva a rendszer fenntartása legkevesebb 100 ezer dollárba kerülne, ami a jelenleginél lényegesen jobb devizagazdálkodási viszonyok között is elérhetetlen összeg. c) Változat: az OCLC mintájára a nagy jelentő könyvtárak (és saját on-line hálózatukba bekapcsolt kisebb szakkönyvtárak) valamint az OSZK saját feldolgozó munkájára támaszkodó saját, közvetlen hozzaférhetőségű adatbank létrehozása, amely — szükség és lehetőség esetén — részlegesen ugyancsak meríthetne külföldi adatbázisból. Ezt a több könyvtár feldolgozó munkájára épülő KKK adatbázist tartjuk jelenleg a leginkább megvalósíthatónak. Mindez azonban további vizsgálódást, előkészítő munkát és megfelelő számítástechnikai hátteret (szoft- de főleg: hardver) igényel. A fenti megfontolások késztettek bennünket arra, hogy a tárgyalt időszakra a KFKK gépesítését tűzzük ki célul, a KKK esetében a további vizsgálódások, szellemi előkészületek és a tervezés elvégzését tartsuk feladatunknak. II. sz. program: Nemzeti Periodika Adatbázis létrehozása A cél: olyan szakaszosan kiépítendő — előbb kiadványszerkesztési célokat szolgáló, később távhozzáférhetőségű adatbankként szolgáló — rendszer létrehozása, amely friss tájékoztatást képes nyújtani — az országban fellelhető külföldi időszaki kiadványok címeiről, bibliográfiai adatairól, — egy-egy intézmény, — hálózat, — települési egység, 196