AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig

konverziót alighanem minden fogadó könyvtár számára külön kellene elvégezni stb.. A valós igénylők köre és a gazdaságosság kérdése csak a cserére alkalmas szalag elkészítése után mérhető fel. Bizonyosan nagyobb igény mutatkoznék a teljes adattartalmú, cédulahordozójú leírások automatikus előállítása iránt. A rendszer létrehozása jelentősebb költségigénnyel nem jár, kidolgozását azonban nehezíti az olyan nyitott kérdések eldöntetlensége, amelyek az OSZK saját katalógusainak jövőjével is összefüggnek (adattartalom és elrendezés, melléklapok kérdése). Az automatizált előállítás az előbbi problémák tisztázása után már „csak" technikai (programozási, sokszorosítási), szervezési (terjesztési) és gazdaságossági kérdés. A dilemma nemcsak látszólagos: a technikai és szervezési kérdések viszonylag könnyűszerrel megoldhatók (fényszedés, a Könyvért útján való terjesztés), azonban egy, igényes és korszerű cédulaszolgáltatás (az egyébként is költséges fényszedéssel) jelentősen megdrágítaná a cédulaárakat. A terjesztő — amelynél a jelenlegi színvonalú cédulaszolgáltatás is veszteséges profilt jelent — a többletköltségeket kénytelen lenne az előfizetőkre áthárítani. A probléma tehát úgy jelentkezhet, hogy jóllehet elsődleges érdek a könyvtári feldolgozó munka legalább egy részének „kiváltása", mégis félő, hogy a könyvtárak sokkal inkább ragaszkodnának saját feldolgozásukhoz, semhogy a drága cédulaszolgáltatás költségeivel csökkentsék egyébként is apadó beszerzési kereteiket. Egyetlen kivezető út kínálkozik: a teljes adattartalmú, fényszedéses cédulaellátást valamilyen módon dotálni kellene (központi forrásokból, az OSZK költségvetéséből, a Könyvért nyereségéből stb.). A legcélszerűbb (és legkorszerűbb) megoldást a közvetlenül lekérdezhető MNB—KB adatbázis kifejlesztése jelentené, amelynek szoftver feltétele a meglevő, eredetileg kiadványszerkesztő funkciójú adatbázis átszervezése (többéves költséges munka), hardver feltétele pedig saját számítógép (és kezelőszemélyzet) megléte. Folyamatos vagy akár szakaszosan megvalósított lekérdezés nyereségorientált külső szervezet birtokában üzemeltetett számítógéppel olyan költségeket jelent, amelyek fedezésére jelenleg sincs, de a jövőben is aligha lesz lehetőségünk. A CIP-rendszer bevezetésének az OSZK-t érintő előkészületei lényegében befejezettnek mondhatók, mivel — kidolgozásra és elfogadásra került a vonatkozó magyar szabvány (amely a CIP bevezetésének kezdőidőpontját egyébként 1983. január l-ben jelöli meg), — az MNB Szerkesztőség és az Üj Könyvek Szerkesztőség együttműködésével folyamatosan megvalósul az imprimatúrapéldányok előzetes leírása (ennek kiegészítésével készül a végleges leírás). Az eredményt elsődlegesen hasznosító könyvelőrendelési rendszer megvalósítása (amihez képest a leírásoknak a könyvekbe való benyomtatása fontos ugyan, de mégiscsak másodlagos jelentőségű ügy) attól függ, hogy mikorra sikerül a Könyvért készletgazdálkodási és ügyviteli rendszerét — mint a még hiányzó alapvető feltételt — automatizálni (s miként lehet a kiadókat az imprimatúrapéldányok hiánytalan szolgáltatására rászorítani). Az elmondottak nyomán a következőkben foglalhatjuk össze az MNB — KB származékszolgáltatásainak kifejlesztésével kapcsolatos stratégiánkat: 190