AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Hőgye István: Széchényi Ferenc levelei Zemplén vármegye levéltárában

Széchényi Ferenc levelei Zemplén vármegye levéltárában HŐGYE ISTVÁN Széchényi Ferenc közéleti és kulturális tevékenységének néhány becses emlékét őrzi Zemplén vármegye levéltára. Szépen illusztrálják ezek a művészet- és tudománypártoló hazafi el nem múló érdemét. Széchényi Ferenc három leveléről van szó, amelyeket Zemplén megyéhez írt: első az 1791—92. évi nápolyi küldetéséről, a második a könyvtára katalógusának megküldéséről, harmadik pedig éremkatalógusa eljuttatásáról szól. A leveleket teljes szövegükben közöljük, hasonlóképpen a hozzájuk kapcsolódó Zemplén vármegyei határozatokat, a hála, köszönet kifejezéseit. Űj adatként tesszük közzé azt a levelet, mely szerint Zemplén vármegye a Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának berendezésére 300 forintot adományozott. 1. Első levelében Széchényi Ferenc az emlékpénzek verettetéséről, átadásáról, a nápolyi küldetéséről, itáliai útjáról szól. Életrajzaiból

1 tudjuk, hogy nagy szerepe volt az emlékérmék elkészíttetésében, amelyeket az 1790/91-i országgyűlés határozatából vertek IV. Ferdinánd nápolyi király és felesége Mária Carolina királyné tiszteletére hálából azért, hogy e fejedelmi pár megjelent II. Lipót pozsonyi koronázásán. Zemplénhez küldött levelében mintegy mentegetve magát megjegyzi, hogy az országgyűléstől nem kapott utasítást a pénzek, érmék „rajzolatjára", ez iránt tehát maga intézkedett. Lehet, hogy ez az ábrázolat nem fog mindenkinek tetszeni, de őt a legjobb szándék vezette. Az országgyűléstől nyert megbízatása után Con Felice Coronni hazánkban élő olasz szerzetessel terveztette meg az érméket, majd módosíttatta, minthogy a tervező előbb az osztrák császári címert használta, Széchényi pedig súlyt helyezett rá, hogy Magyarország címere legyen az érmén, a nápolyi király pedig magyaros öltözékben ábrázoltassák.

2 Kivitelezőnek Würth János bécsi kamarai érmészt, éremvésnököt a képzőművészeti akadémia tanácsosát kérte fel. Meg is állapodtak a nagyságról, súlyról és darabszámról, így előbb 30 nagy, 60 kis arany, 100 nagy és 600 1. Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc 1754 — 1820. Bp. 1902. Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának története. Bp. 1905. 2. Fraknói i. ni. 148. pag. 175