AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

állásponton állt ebben a kérdésben és a Könyvszemle továbbra is kiadásra kerülhetett. Jakubovich Emilnek, a könyvtár következő igazgatójának a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 1933-ban intézett levele ad

102 — többek között — felvilágosítást arról, hogy a folyóirat megjelentetését a háborút követő évtizedben, milyen módon sikerült lehetővé tenni. Ebben leírta, hogy a könyvtár költségvetése az összeomlás óta „hivatalos kiadványaink fedezésére szolgáló tétellel nem rendelkezik". Hivatkozott arra, hogy az ebből adódó nehézséget Hóman Bálint főigazgatói intézkedése küzdötte le, mégpedig azzal, ,,hogy a pedagógiai filmgyártásra állami engedélyt élvező Magyar—Holland Külgazdasági Társaság által közművelődési célok előmozdítására teljesített anyagi juttatásnak Könyvtárunkat megillető részét a Magyar Könyvszemle költségeinek fedezetéül méltóztatott elrendelni. Ebből a forrásból hét éven át, az akkor éppen félszázados fennállását betöltő folyóiratnak tekintélyes sorozatát tizenegy jelentékeny terjedelmű füzettel volt módunkban folytatni. Az 1931. év folyamán ez a támogatás megszűnt s ezzel közlönyünk megjelentetésének lehetősége is a legteljesebb bizonytalanságba jutott." Jakubovich a továbbiakban utalt arra is, hogy a Könyvszemle cserealapul is szolgál, és esetleges megszűnésével számos külföldi folyóirat megszerzésétől esnék el a könyvtár.

103 Sikerült még az 1932 —1934-es évekre szóló összevont, kis terjedelmű XXXIX. kötetet 1934-ben megjelentetni, de a folytatás közreadására már nem jutott anyagi erő. 1933-ban és 1934-ben sorra érkeztek a szerkesztőséghez a folyóirat „hiányzó" köteteit reklamáló levelek.

104 A könyvtár kénytelen volt bevallani, hogy a Könyvszemle kiadása anyagi fedezet hiányában szünetel. Az intézmény 1934. július 1-től 1935. december 31-ig terjedő jelentésében Fitz József, a könyvtár új igazgatója, behatóan foglalkozott a Magyar Könyvszemle kiadásának kérdésével. Megállapította, hogy a könyvtár a folyóiratot a maga erejéből képtelen fenntartani, egyrészt a nagy nyomdaszámla miatt, másrészt pedig „mert az eddigi 60 évfolyam a könyvtár 102. OSZK Irattár 45/1933. 103. Egy 1933-ból származó kimutatás szerint a Magyar Könyvszemle 400 példányban készült, ebből cserepéldányként (a Bibliográfiai Központ útján, valamint közvetlen cserére 150 példányt használtak fel). Bizományba 150 példányt adott át a könyvtár, a hivatali és tudományos intézményeknek „kölcsön-tiszteletpéldányként" kb. 60 — 70 példány jutott. (OSZK Irattár 45/1933.) Részben az általános szegénységre, de egyben a folyóirat megbecsültségére is jellemző, hogy többen igényelték — ingyen. így pl. a Műegyetem Közgazdasági Szemináriuma kérte, hogy küldjék meg ingyenesen számukra, nem volt ui. pénzük előfizetési díjra. Melich két évre engedélyezte a tiszteletpéldányként való küldést, ezt Heller Farkas ny. r. tanár levélben köszönte meg. (OSZK Irattár 176/1920.) Hasonló igénnyel fordult a könyvtárhoz a Dorpati Egyetem Magyar Intézetének igazgatója, Csekey Imre professzor is. (OSZK Irattár 740/1923.) — Az Országos Menekültügyi Hivatal a Vatikáni Könyvtár számára kért egy sorozatot; erre a Külügyminisztérium megadta az engedélyt. (OSZK Irattár 546/1920. és 664/1920.) 104. Többek között a Kirjath Sepher (Jeruzsálem) szerkesztősége, a New York Public Library (OSZK Irattár 45/1933.), a müncheni Deutsche Akademie, a Preussische Staatsbibliothek. (OSZK Irattár 24/1934.) 167