AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

A nemzeti bibliográfiai tevékenység során magától értetődően merül fel a hungarika problémakör, a hungarikumok regisztrálásának kérdése. Ennek a Széchényi Könyvtár 1920 és 1935 közötti hivatalos munkájában csak egy vetülete jelentkezett, mégpedig az a törekvés, hogy a külföldi hungarikumokat általában, de ezen belül elsősorban a szomszédos országokhoz csatolt területek „magyar érdekű" anyagát minél teljesebben szerezze be a könyvtár. Erről a tevékenységéről Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között c. tanulmánya rajzol részletekbe menő képet.

65 A gyarapításon és a katalógusok számára történő feldolgozáson, sajnos, nem tudott túllépni a könyvtár. Pedig a határokon túli hungarikumok bibliográfiai feltárásának gondolata erősen foglalkoztatta az illetékeseket. Már az intézmény 1920. évről szóló jelentése is utalt arra, hogy a kurrens bibliográfiai munkálat nemcsak a tudományos és a könyvkereskedelmi érdekeket, hanem a „magyar vonatkozású sajtótermékek állandó nyilvántartásának célját is szolgálni kívánja."

66 1921-ben ugyancsak felmerült a hungarikumok regisztrálásának gondolata. Krisztics Sándor, akkoriban a Magyar Nemzeti Szövetség főtitkára Melich Jánoshoz intézett leveléből kiderül,

67 hogy Teleki Pál „a Magyarországra vonatkozó idegen nyelvű munkák bibliográfiáját kiadni szándékozik." Krisztics bemutatta Telekinek a Területvédő Ligában rendelkezésre álló ilyen jellegű anyaggyűjtést. De Teleki, aki a bibliográfiai munkákat a Széchényi Könyvtárban akarta összpontosítani, felszólította őt arra, hogy ez ügyben Melichhel vegye fel a kapcsolatot. Krisztics kérte, hogy amennyiben gyűjtésükkel előmozdíthatnák ,,a nagy bibliográfiai mű előrehaladását", úgy tegyék lehetővé a Magyar Nemzeti Szövetségnek a munkába való bevonását. Az 1930. évi Magyar Könyvészetet ugyan a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének megbízásából állították össze és az ő anyagi fedezetével adták ki, de a kötet szerkesztője Gulyás Pál, az OSZK egyik vezető tisztviselője. így jelentősége van a bibliográfia előszavában leírt mondatnak: „.. . fájdalommal kell megállapítanunk, hogy kitűzött célunknak nem felelhettünk meg teljes egészében .. ., mivel számos kísérlet ellenére is ered65. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1968/69. Bp. 1971. 85 — 158. p. Egyik fejezete: Az elcsatolt országrészek (131 —137. p.) részletesen leírja a szomszédos államokból történt hungarika-beszerzés problémáit. — A beszerzéssel kapcsolatos ugyan, de jegyzékről lévén szó, megemlítjük dr. Praznovszky Iván rendkív. követ és meghat, miniszter 1919 végén Melich Jánossal történt levélváltását. Praznovszky egy olyan lista összeállítására kérte a könyvtárat, mely azon idegen nyelven megjelent magyar vonatkozású könyvek címeit tünteti fel, melyek beszerzését külföldi képviseleteink a külföldi könyvtáraknak ajánlhatnák. Melich válaszából kiderül, hogy a küldött jegyzék (ez sajnos nem maradt meg), se nem teljes, se nem szakszerű, de ha van idő rá, úgy a könyvtár szívesen készít egy igényesebb összeállítást. (OSZK Irattár 331/1919.) 66. Jelentés . . . 1920. = Magyar Könyvszemle. 1920 — 21. 140. p. 67. OSZK Irattár 596/1921. 157