AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

Melich János igazgató 1918-ban — a Múzeumok és Könyvtárak Tanácsának átiratára válaszolva — megfogalmazta a nemzeti bibliográfiai munkák elveire és megvalósítására vonatkozó nézeteit. Hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot csakis a nemzeti könyvtár keretében a beszolgáltatott kötelespéldányokra alapozva lehet és kell megoldani.

48 Melich azonban nem csak tervezett, hanem tett is a kurrens nemzeti bibliográfia kiadása érdekében. 1920-ban, a legnehezebb gazdasági körülmények között megindította a munkálatokat, megbízta Kádár Jolánt, a könyvtár fiatal tisztviselőjét a hazai nyomtatványok bibliográfiájának összeállításával.

49 A vállalkozás alapvető és egyértelmű célján túl az is ösztönözte a könyvtárat az anyaggyűjtés megindítására, hogy e munka gyakorlati haszonnal is jár, megkönnyíti a kötelespéldányok beszolgáltatásának ellenőrzését, „ami főleg az amatőr kiadásoknál bizonyult igen szükségesnek".

50 Hogy a várt eredményekben nem csalódott a könyvtár, azt a következő évi jelentés igazolta azzal, hogy a beérkezett kötelespéldányok számbeli emelkedését „jelentékeny részben" a nemzeti bibliográfiai munkálatok eredményeként könyvelte el.

51 Melich János, majd az őt követő Hóman Bálint igazgató az összegyűlt címeket kiadvány formájában kívánta a könyvtárak és a kutatók használatára bocsátani. 1921-ben, amikor Melich a Tudományos Társulatoknak és Intézményeknek Társulat közi Bizottsága keretében indított, és a papírszükséglet biztosítását célzó akciója révén olcsó papírt igényelt, 6000 ívet a „tervezett nemzeti bibliográfia" számára kívánt lekötni.

52 48. Részletesen 1. Haraszthy Gyula idézett tanulmánya 218 — 220. p. — A nemzeti bibliográfiai munkálatok szervezett megindítását természetesen nemcsak az OSZK szorgalmazta. Köztudott, hogy Szabó Ervint, Kőhalmi Bélát és másokat is menynyire foglalkoztatta ez a kérdés. Itt azonban csak a nemzeti könyvtár kezdeményezéseire utalunk. 49. Jelentés. . . 1923. = Magyar Könyvszemle. 1924. 109—110. p. Közzéteszi a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága. (Összeáll. Isoz Kálmán) Bp. 1926. Egyet. ny. 70 p. 50. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913 — 1923. évi állapotáról és működéséről. 46 — 47. p. — Kádár Jolán 1923. febr. 10-én kelt jelentéséből: az 1921-ben ós 1922-ben Csonkamagyarországon megjelent nyomtatványok bibliográfiája. ("Ehhez írtam 2086 cédulát, beosztottam 4931-et,") (OSZK Irattár 73/1923.) 51. Az ország területén megjelent kiadványok pontos adatainak regisztrálása ui. lehetővé tette a be nem küldött nyomtatványok reklamálását. Ezen az úton olyan amatőr-példányokhoz jutott hozzá a könyvtár, amelyek beszolgáltatását a nyomdák sokszor elmulasztották (Jelentés .. . 1922. = Magyar Könyvszemle. 1923. 141-142. p.) 52. OSZK Irattár 320/1921. — A Bizottság elnöke Klebelsberg Kunó, ügyvezető alelnöke pedig Czakó Elemér volt. A Bizottság Vass József minisztertől 8 vagon ingyen papírt eszközölt ki tudományos kiadványok megjelentetésére. Ozakó javaslatára a papírból részesedő társulatok önként vállalták a kilogrammonkénti 15 korona befizetését, azért, hogy az így begyűlt tőkéből közös nyomdát hozhassanak létre. Három millió korona jött így össze, „amely altruista hozzájárulással (O. J. H. Futura és Anyagértékesítő r. t.) nyolc millió korona alaptőkéjű társaság alapítását tette lehetővé." A nyomda 1922 szeptemberében a Tudományos Társulatok Sajtóvállalata R. t. néven, Klebelsberg teljes támogatását élvezve kezdte meg működését. (Magyary Zoltán: A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége. = A magyar tudománypolitika alapjai. Bp. 1927. 515 — 521. p.) 153