AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

csak a (közművelődési célt is szolgáló) tudományos és a (tudományos alapon rendezett és fejlesztett) közművelődési közgyűjteményeknek van létjogosultsága."

15 * A Gyűjteményegyetem, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó intézmények tudományos tisztviselői státusába természetesen csak egyetemet végzettek, — közülük is eleinte csak a doktori, illetve mérnöki diplomával rendelkezők, később már a tanári oklevél birtokosai is — kerülhettek.

16 De ez az „elméleti minősítés" önmagában még nem jogosított a magasabb kategóriák elnyeréséhez. Klebelsberg Kunó — a Tanáccsal egyetértésben — ui. azt a gyakorlatot alakította ki,

17 hogy a tudományos tisztviselői rang várományosaiként csak olyan munkatársakat alkalmaztak, akik valamelyik Collegium Hungaricum-ban, vagy ,,kézi ösztöndíjjal" hoszszabb időt külföldön töltöttek. Ez utóbbi követelményt a már korábban tudományos tisztviselői minőségben foglalkoztatottak előléptetésénél is érvényesítették: ők csak akkor kerülhettek magasabb fizetési osztályba, ha utólag legalább egy évet külföldön kutattak. Ez a tanulmányút, amely eleve nyelvismeretet feltételezett, elsősorban a szakmai ismeretek elmélyítését, a már megkezdett tudományos munka folytatását szolgálta. Hogy ez a kívánalom teljesíthető legyen, az 1927. évi XIII. törvénycikk 5. §-a kimondta, hogy a Gyűjteményegyetem tudományos tisztviselőinek legalább 5%-a számára minden évben ösztöndíjat szükséges biztosítani. A kultuszkormányzat a tudományos kritériumok betartását szigorúan megkívánta és ellenőrizte. 1928-ban például az önkéntes gyakornokok kutatói eredményeit vizsgálta felül, 1929-ben pedig a VKM jelentést kért a Gyűjteményegyetem tudományos tisztviselőinek irodalmi munkásságáról.

18 Amilyen céltudatos volt az érdemi munkákat végző tudományos tisztviselők saját szakmájukon belüli felkészítése, annyira szervezetlen volt — hogy saját területünkön maradjunk — a könyvtárosi ismeretek elsajátításának módja, lehetősége. 15. Hóman 1923. évi beszédében különválasztotta a tudománypolitikai irányt (intézményeket) a közművelődésitől. És bár magát a tudománypolitikai irány hívének vallotta, és veszedelmet látott abban, ha a tudományos intézetek nagy engedményeket tennének a népművelés szempontjainak, mégis elfogadta ez utóbbi funkció ellátását is. Vállalta, hogy a tudományos intézmények — különösen az adott nehéz gazdasági helyzetben — népművelési feladatokat lássanak el, de csak olyan módon, hogy ez a tevékenység az intézmények tudományos karakterét ne veszélyeztesse. 16. Az 1922. évi XIX. törvénycikk „nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről" 7. §-a. — Ez egy kiskaput nyitva hagy 10 fő számára, akik ugyan nem feleltek meg a követelményeknek, de hivatottságukat kiváló irodalmi vagy gyakorlati működéssel igazolták. 17. Kelbelsberg Kunó: Megnyitóbeszéd az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsának 1931. évi május 7-én tartott cikluskezdő teljes ülésén. — Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai. II. ciklus. 1. fűz. Bp. 1931. 1 — 28. p. Idézett rész: 12. p. 18. OSZK Irattár 462/1928 és 591/1928. - 503/1929. 141