AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

Ferenczi Zoltán, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója mellett dolgozott több mint másfél évtizeden át. Akkoriban annyira értékelték, hogy a Tanácsköztársaság idején ő kapott megbízást az Egyetemi Könyvtár reformjára szóló tervezet összeállítására. Politikai állásfoglalása a húszas években még nem volt kifogásolható, szélsőjobbra tolódása minisztersége idejére esik.

10 Hóman úgy ítélte,

11 hogy a közgyűjtemények tudományos irányba való fejlődésével (értve ez alatt az igényes rendszerező és feldolgozó munkát) lényegesen bővült az ide tartozó intézmények feladatköre. „A múzeumok, könyvtárak és levéltárak ma már nemcsak rendszeres anyaggyűjteményei, hanem egyben alapvető feladatokat megoldó kutatóintézetei is szaktudományuknak." A közgyűjtemények tevékenysége „szervesen egészíti ki a tudósképzésre hivatott egyetemek és a tudományos munkát irányító, megszervező, annak eredményeit ismertető társulatok munkáját." (A társulatok részben a tudományszervezés akkori fórumai voltak, részben a kutatóintézetek szerepét is betöltötték.) Ezért tartotta Hóman fontosnak a közgyűjtemények és a tudományos intézmények, testületek együttműködését, amely személyi kapcsolatok révén vagy intézményes szervek keretében valósulhat meg. Nagy jelentőséget tulajdonított az egyetemek és a közgyűjtemények személyi „csereviszonyának" is. A közgyűjtemények az egyetemek legjobb fiataljai közül „toborozzák" tisztviselőiket, viszont az egyetemek igen gyakran „a közgyűjtemények légkörében nevelkedett tudósokat emelnek katedrára." Utalt Hóman a közgyűjteményeknek, az ország egyetemeinek és a budapesti Tudományegyetemnek intézményes kapcsolatára, arra a tényre, hogy a Gyűjteményegyetem Tanácsában a közgyűjtemények vezetői mellett helyet foglalnak „a legközelebb álló szaktudományoknak egyetemi tanárai is." Hóman a jövő fontos feladatának tekintette a közgyűjtemények, egyetemek és tudományos társulatok együttműködésének elmélyítését. * Az, hogy a Széchényi Könyvtár a tudományos intézmények sorában foglalt helyet, egyértelműen kiderül az elmondottakból. Nem lényegtelen azonban annak tisztázása sem, hogy a könyvtár mely tevékenységét tekintette az akkori kultuszkormányzat, illetve kulturális vezetés tudományosnak. Ebben először és egészen világosan Klebelsberg Kunó foglalt állást 1922. november 18-án, a Gyűjtemónyegyetem alakuló ülésén.

12 így nyilatkozott: „Midőn e feladatot «tudományos munkának» neveztem, azt tapasztaltam, hogy egyesek félreértettek. Azt hitték, hogy csak kutatásra, cikkek 10. L. Dezsényi Béla idézett cikkének megállapításait és Kőhalmi Béla tanulmányát : A három nagy könyvtár a Tanácsköztársaság alatt. = Magyar Könyvszemle. 1959. 149-162. p. 11. Hóman Bálint: Múzeumok, könyvtárak levéltárak. = A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Bp. 1927. VIII, 628 p. Idézett rész: 313 — 315. p. 12. Klebelsberg Kunó: Az Országos Magyar Oyűjteményegyetem 1922. évi november 18-i alakuló ülésén mondott megnyitóbeszéde. = Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai. 1922/23. év. 1. füz. Bp. 1922. 1 —11. p. Idézett rész: 6 —7. p. 139