AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

Ferenczy Endréné: Jóború Magda 1918-1982

menyként, egy életre elegendő munícióként azzal a tudásanyaggal, mellyel pályáját elkezdte, ő azonban egész élete során folyamatosan tovább gya­rapította műveltségét, szakismereteit és kivételes nyelvtudását. Önmaga iránti igényessége párosult ebben azzal a meggyőződéssel, hogy az új, szocialista világ megteremtéséhez a társadalomnak kiművelt emberfőkre, magasszintű, korszerű tudásra van szüksége. A gyakorló tanári éveket követően a Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatójaként (1946 — 1947) folytatta új ifjúságunk műveltségének, emberré válásának formálását. Ez a közvetlen kapcsolat a nevelés és oktatás minden­napjaival nem szakadt meg akkor sem, amikor 1950-től közel egy évtizeden keresztül oktatásügyi miniszterhelyettesként a legmagasabb szinten fog­lalkozott az általános és középiskolai oktatás kérdéseivel. Munkájában, életében ekkor is, ugyanúgy, mint a későbbi évek során, összefonódott az irányító vezető, a gyakorlati pedagógus és az elméleti tudós hármassága. Tudományos érdeklődését is ez a sokoldalúság jellemezte: 1961-ben meg­védett kandidátusi értekezésében a Horthy-korszak középiskolai rendszerét elemezte, későbbi tanulmányaiban, nyilatkozataiban az összehasonlító pe­dagógia kérdéseivel és a magyar oktatásügy korszerűsítésének problémáival egyaránt foglalkozott. Közben pedagógiatörténeti ismereteivel az ELTE neveléstudományi tanszékének docenseként 10 éven keresztül (1963 — 1972) a jövő tanárainak tudását, hivatástudatát alapozta meg. Szakmai tekin­télyével, korszerű pedagógiai szemléletével, szilárd, de mindig fejlődőképes oktatásügyi koncepciójával nyerte el 1981-ben a Magyar Pedagógiai Társa­ság elnöki tisztét. 1958-ban, amikor elvállalta az Országos Széchényi Könyvtár vezetését, nehéz körülmények között, súlyos feladatokkal kellett szembenéznie. Az intézmény munkáját, szervezetét mélyen megrázták az előző évek társa­dalmi-politikai válságai; a Széchényi Könyvtár, amelynek a nemzeti könyv­tár sokrétű funkcióját kellett betöltenie, korszerűségét és szellemét tekintve ekkor még messze állt azoktól az elvárásoktól, amelyekkel a magyar tudományos élet, a közművelődés és a könyvtárügy feléje fordult. Jóború Magda könyvtárosi gyakorlat nélkül került ebben a meghatározó jelentő­ségű korszakban az intézmény élére. De kiemelkedő intellektusa, közéleti tapasztalata, egész életpályájának elkötelezettsége képessé tették az új feladat vállalására. Minden hivatalba lépő új vezetőt várakozás, de némi bizalmatlanság is fogad. Ebben az atmoszférában kellett elkezdenie könyv­tári munkáját Jóború Magdának is. Akik egyenes, férfiasan határozott egyéniségére, rendkívüli műveltségére, következetes kötelezettségvállalására bízták a nemzeti könyvtár új korszakának kialakítását, — várakozásukban nem csalódtak. A kezdeti bizalmatlankodók kételyeit pedig lépésről-lépésre oszlatta el nyílt becsületessége, egész pályájára jellemző bölcs diplomáciája. 24 évet töltött a nemzeti könyvtár élén és ez a közel negyedszázad nemcsak egy ember, de egy intézmény életében is jelentős időszak. Ebben az időszakban indult el a Széchényi Könyvtár a korszerű, európai szín­vonalú nemzeti könyvtárrá emelkedés útján; ebben az időszakban készült fel új épületének és ehhez kapcsolódó kötelezettségeinek vállalására. De ez a felfelé vezető út — mint minden felívelő pálya — nem lehetett sima és zökkenőmentes. A mindennapok gondjai, harcai, vitái szegélyezték, melyek 9

Next

/
Thumbnails
Contents