AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Kísérlet az Országos Széchényi Könyvtár anyagi gondjainak megoldására (1924-1938). Könyvaukciók

A főigazgató még ugyanazon a napon —1924. március 14-én — hozzájárult a bizottság határozatához, megelőzve a március 17-én kelt elvi jellegű döntés szövegének

32 megküldését: ,,... az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem szervezeti és szolgálati szabályzata értelmében hozzájárulok ahhoz, hogy ... a Méltóságod elnöklete alatt összeült szakbizottság által javaslatba hozott többespéldányok megfelelő módon értékesíttessenek. Az Orsz. Széchényi Könyvtár anyagának hasonló módon leendő gyarapításától a jövőben sem kívánok elzárkózni, ha az elidegenítésre szánt duplumanyag kiválasztása a kellő előrelátással történik. (Aláhúzás tőlem: H. Gy.) Az értékesítés végleges keresztülvitele előtt azonban hozzájárulásom minden egyes esetben kikérendő." A Lantos R. T. nyugtázva az említett könyvek átvételét az aukció céljára, az ügylet üzleti vonatkozásaira érdekes közléssel élt, igazolva egyúttal Lantosék és az OSZK bizalmas jellegű együttműködését az árveréseken:

33 „Van szerencsénk tisztelettel kijelenteni, hogy amennyiben ezen három mű aukciónkon el nem kelne, semmiféle költséget vagy jutalékot nem számítunk fel. Eladás esetén pedig az elért árból 15%-ot kérünk. Egyben hozzájárulunk ahhoz, hogy az aukció alkalmával egy megbízott uruk az árverésen részt vegyen és a ... limitált árat belátása szerint a kialakult keresethez képest felhajthatja." A Lukinich Imre vezette bizottság 1924 folyamán igen komoly munkát végzett: 12 jegyzőkönyvben

34 terjesztette a főigazgató elé döntésre az árverésre kijelölt nyomtatványokat.

35 A főigazgató elfogadta a javaslatokat, de az akció első szakaszában írásban hívta fel a könyvtár figyelmét, hogy az árveréseken befolyt pénz kizárólag az OSZK gyűjteményeinek gyarapítására fordítható.

36 Az intézet vezetője természetesen szigorúan tartotta magát ehhez az utasításhoz. Ebben az évben jött létre az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Széchényi-könyvtári szaktanácsa, illetve a Lantos R. T. közötti szerződés végleges megszövegezése és annak minisztériumi jóváhagyása. A tervezetet az OSZK részéről Sikabonyi Antal könyvtárnok, a Lantos R. T. részéről Lantos Adolf igazgató és Braun Róbert cégvezető

37 dolgozták ki.

38 A szerencsére fennmaradt jegyzőkönyvek, iratok tanúsága szerint most már minden a „lovagiasság" szabályai szerint folyt le. 32. OSZK Irattár. 180/1924. (197. sz. Főig. ügydarab.) 33. OSZK Irattár. 180/1924. márc. 17. 34. OSZK Irattár. 180/1924. 479/1924., 529/1924., 565/1924., 687/1924., 715/1924. számok alatt. 35. Természetesen maga a bizottság is erősen szelektált. Az év folyamán pl. 169 ősnyomtatvány-példányt vizsgált meg, ebből 2—3 többespéldányt tartott értékesíthetőnek. (OSZK Irattár. 715/1924.) 36. OSZK Irattár. 180/1924. gyűjtőszám alatt. 37. Braun Róbert (1879—1937) azonos volt a Fővárosi Könyvtár volt aligazgatójával (1911—1918), Szabó Ervin egyik legközelebbi munkatársával, a kiváló szociológussal és bibliográfussal. 38. OSZK Irattár. 541/1924. szept. 3. 11* 163