AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

„Alig lévén csak egy könyv is, amely oly sok embereknek, és oly gyakran forogna kezekbe, mint a kalendáriom, minden kétség nélkül ez legalkalmatosabb eszköz lehet, nemcsak az emberek között uralkodó némely hibás vélekedéseknek lassanként való kigyomlálására, hanem még sok hasznos dolgoknak megesmértetésekre is. És ugyanezen cél forog vala mi előttünk, 1786-dik esztendőre ilyen formán legelsőben ezen kiadott kalendáriumnak készítésében, amelyben mit cselekedtünk légyen, ugyan abban elég bőven elő adtuk vala. Minthogy pedig fele számmal lesznek még minden bizonnyal olyanok, akiknek azon említett kalendáriom kezekben nem juthatott, azoknak kedvekért még ezúttal oda alább feltettük azon megjobbításokat, amelyekre nézve ezen kalendáriom nem csak külömbözik az hazánkban esméretes más kalendáriumoktól, hanem azoknál sokkal elébb valóknak is méltán tartathatik. Minek előtte azért azok, akiknek ez kezekben akad, megütköznének egyfelől abban, hogy itten némely dolgok nem találtatnak, melyek más kalendáriomokban még megvagynak, más felől pedig az itt található sokféle számokban, kérjük olvassák meg jól elébb a Toldalékban lévő tudósítást e kalendáriomban tett változtatásokról. Ezen kalendáriomban tett változtatásokról Elsőben is az aspectusokat avagy a planétáknak egymáshoz való bizonyos állásokat, nem különben az idők járásáról s azoknak változásokról való bizonytalan jövendöléseket, melyek ez ideig a kalendáriomokban minden fundamentom és haszon nélkül szoktanak volt feltétetni, egészen kihagytuk." Szó van a 28 lapos magyarázatban a naptárak kialakulásáról, a babonaság és a balgatag vélekedések cáfolatáról. Kopernikus, Kepler és Newton az idézett tekintélyek. Megmagyarázza pl. az ár-apály jelenséget. A kalendáriumokban szokásos asztrológiai jelentésről az alábbi a véleménye: „...az időnek következendő változásairól, a Föld termékenységéről vagy terméketlen voltáról sat. mindazon jövendölések, melyek még a régiektől maradott holmi bizonytalan, és csupán csak az emberi elmének képzelődésein fundáltatott kútfejekből meríttetvón, mind ez ideig is a kalendáriomokban bécsúsztattak, haszontalanok és nem egyébre valók voltának, hanem hogy a köznép, amely az afélének igen könnyen hinni szokott, annál inkább kapjon a kalendáriomon és azt megvenni kívánja. Ennek megbizonyítására ha valakinek nem elég még az, ami ide feljebb vagyon megírva, vesse csak egyben azon kalendáriombéli jövendöléseket az idő járásival, meg fogja látni, hogy ezek között mely nagy ellenkezés légyen, amelyet ugyan az emberek, akikben egészen megrögzött ama helytelen vélekedés, nem igen szokták észre venni, mivel ha olykor történetből a kalendáriom mondása bó talál telni, amely egyszer s másszor könnyen megeshetik, azt szorgalmatosan elméjekben tartják, ellenben pedig mikor hibázik, arra számot nem szoktak tartani." A „sületlen álmadozásokat" műveltebb nemzetek példájára hivatkozva hagyja ki a kalendárium összeállítója. Az idő változásairól így ír: „. . . az időnek változásait nagyobb részént okozzák, közönségesen ugyan a levegő égnek nehezebb vagy könnyebb, melegebb, hidegebb, nedves v száraz volta annak egyéb tulajdonságaival együtt és a szeleknek járása, amelyeknek megesmertetésekre bizonyos arra alkalmaztatott eszközök találtattak fel, p. o. a barometrum, azt mutatja, mennyivel légyen a levegő ég nehezebb vagy könynyebb egykor mint más időben, a hyetometrum az esőzés által bizonyos idő alatt a földre lehullott vizek sokaságát, a thermometrum annak melegségét, a hydrometrum annak nedves vagy száraz voltát jelenti ki s a t. Különösen pedig valamely bizonyos tartományra nézve az idők viszontagságait határozza meg a helységnek fekvése, annak valamelyik pólushoz avagy föld sarkához nem különben a tengerhez közelebb vagy távolabb léte, annak hegyes vagy teres, erdős, mocsáros vagy sík mezős, száraz fövenyes volta sat." 506