AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

eingericht, az utóbbiban pedig a naptárrészben találhatók gazdasági regulák. Landerer Budán kiadott kalendáriumának a címe 1787-ben Haus und Wirtschafts Kalender-re változott. A század utolsó évtizedeiben a magyar nyelvű gazdasági szakirodalom több új kötettel gazdagodott. 1774-ben Pozsonyban Johann Wiegand műve Szilágyi Sámuel fordításában jelent meg. Az eló'szóban a fordító ezt mondja: „Nincs tehát a magyar paraszt gazdának egyébb híjjá (ugyanis a jóravaló hajlandóság megvan benne), hanem hogy a maga nyelvén a gazdaságok okos és hasznos folytatásáról írott könyvecskéje légyen."

52 A következő évtizedekben gombamódra jelennek meg az önálló kötetek. Csak néhány fontosabb nevet említünk: Révay Miklós, Kömlei János, Gáti István, Nagyváthy János, Plessing József, Bogsch János, Veszelszki Antal. A magyar nyelvű kalendáriumokban a század végén, e kötetek elszaporodásával párhuzamosan jelent meg gyakrabban e téma. Vácott a már többször idézett 1797. évi kalendáriumban a szerző a krónika és a dib-dáb históriák helyét hasznosabb matériákkal próbálta megtölteni. ,,A feltett célnak elérése, a jótevő természetnek hármas országinak istóriájából, melyeknek tudása a közönséges életben megkívántatnak, esztendőkről esztendőkre elé adattatnak. Az idén megelégedvén a falusi vincellérnek a szőlőtőke körül foglalatoskodó, eléfordulni szokott munkáinak rövid leírásával és a gyümölcsfáknak helyes és hasznos beoltások módjaival. Ez tehát az idén elöljáró postája azoknak, amelyek jövendőben időről időre egymás után fognak következni: úgymint az 1798-ban a füveknek belső, külső és köz hasznai." S 29 lapon fontos gazdasági ismereteket közöl, megemlítve az általa Vácott kiadott gazdasági könyveket. Ezekből tudjuk meg, hogy a szerző Veszelszki Antal. Erdélyben Hochmeister 1792. évi kalendáriumában a „gazdaasszonyságról" című rész szépítkezési és egyéb recepteket, jótanácsokat ad. Az 1794-re szólóban „A lovak betegségekről való orvosságok"-ról tanít. Az 1796. éviben „Toldalékul kitett némely jegyzések, melyeket tudni rész szerént igen hasznos és méltó, rész szerént jó és tanácsos" című részben egyebek között pl. a krumpli termesztését propagálja. „Ezt a módot a F, Királyi Gubernium nyomtatás által közönségessé tétette: ennek közönséges elterjedésének egy jó módja a kalendariomba való beiktatás, minthogy még eddig ez egyedül a legközönségesebb olvasni való könyv."

53 1797-ben „Gazdasághoz szolgáló házi eszköz" a cím, fejezetei: „Házbéli regulák — Paraszt gazdának való regulák — Szolga s szolgáló kötelességekről szóló regulák — Hasznos és méltó házi segítségek." Lap alatt a nyomda e témában megjelent nyomtatványát reklámozza: „Az házi gazdaságról hosszasabban szóló igen jó könyv találtatik Kolosváratt és Szebenben lévő könyves boltjaikban azon homlokírás alatt: Paraszti majorja, melyet versekbe foglalt és Erdély Országra alkalmaztatta néhai sinkfalvi ecclésiának administra52. E mondatot itt még komolyan kell venni, de megjegyezzük, hogy néhány év múlva már nem mindig fedi a valóságot. A mű címe: Az ausztriai paraszt ifjúságot .. . oktató kézi könyvecske. 53. Bánffy György kormányzó körrendeletéről és az erdélyi központi, burgonyatermesztés elterjesztését szorgalmazó intézkedésekről 1. Kosa László: A burgonya Magyarországon. Bp. 1980. 23. 1. 500