AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

rinti felsorolásban halad, s néha megnevezi forrásait. Természetesen, ha valami rendkívüli esemény akadt, akkor annál többet időz. Ha nincs semmi említésre méltó, akkor pl. a győri kalendárium így ír: „Az újságokról szükséges volna írni valamit az idén is, mint más esztendőkben, de mivel eddig igen kevés újságaink folytának, amik folytak is tudva vágynak mindeneknél. . ." (1763). ,,Ezen 1763-dik esztendőben is äz Újságokról igen keveset írhatunk, hanem hogy először a keresztény fejedelmek között. . . szép békesség szereztetett; másodszor: Szent Iván havának 28-dik napján reggel egy fertálykor hat órára Komáromban és Győrben oly nagy földindulás támadott, hogy Komárom egészen leomla, amely épületek fennmaradtak, azok is széjjelhasadoztak, két templomokon a tornyok láthatóképpen meghajlottak, mint feljebb is megmaradó emlékezetre feltétetett." (1764.) Tehát ez a földrengés bekerült a krónikába is. Az újságokról szóló rovat egyébként ritkán közöl magyar anyagot, mert az emlékezetes dolgok, azaz a magyar krónika e rovatnál sokkal bővebben tartalmazza a hazai érdekességeket és fontos eseményeket, a főrendi családokban történt családi eseményeket vagy bármiféle rendkívüli eseményt. Az újságokról írt rész a hetvenes évek elején szűnt meg. II. József türelmi rendeletének eredményeként Bécsben is építhettek a protestánsok templomot. Mikor az evangélikusok és reformátusok ezt megtették, Patzkó kalendáriumában beszámolt erről (1786). A század folyamán gyakran találkozunk olyan megoldással, hogy egyegy Európa-szerte nagy port kavaró eseménynek külön ismertetését nyújtja a kalendárium. Győrött az ötvenes évek végén Streibig külön metszetsoron ábrázolja le a történteket. így 1758-ban, 1759-ben és 1760-ban beragasztott fólió alakú metszetsoron dolgozza fel a XV. Lajos ellen megkísérelt 1757. évi merényletet, az 1697-ben rendelt török körmenetet és „Josephus Emmanuel F. portugáliai király ellen pártütőknek executiójá"-t. A század végén nem ritka a krónikához csatlakozó, esetleg azt helyettesítő vers sem. Az 1799. évi kolozsvári kalendáriumban pl. az 1798-as augusztusi tűzvész leírását olvashatjuk, 36 sorban. Landerer Nemzeti kalendáriuma verses formában eleveníti fel a magyar királyok történeteit. Trattner a magyar királyokról (1794), Hochmeister pedig az erdélyi fejedelmekről és vajdákról közölt verset. Az Eleve meglátó magyar jövendő mondó 1745-ben ós 1746-ban „A neves magyar nemzetnek hadi rendtartásáról. .." ír, történeti visszatekintést is adva. Bizonyára az osztrák örökösödési háború indokolta közlését. Az egykorú magyar történelmi események kiemelt helyen való szerepeltetése a győri kalendáriumokban az 1780-as években, á török harcok kiujulásakor jelenik meg, Hadi történetek címmel. 1799-ben a komáromi kalendárium a török birodalom történetét és szervezetét ismertette. A hadi történetek eseményeit, csataleírásokat, a kor divatja szerint, levélformában olvashatjuk. A vevők kedvelhették e leírásokat, erre látszik utalni a kimaradások miatti mentegetőzés. Az 1796. évi győri toldalék értékes leírást ad a Martinovics-féle összeesküvésről és a kivégzésekről, majd felsorolja azok nevét, akik részt vettek az összeesküvésben és fogságra ítéltettek. Ugyanebben a kalendáriumban szerepel egy 22 strófából álló vers, mely A bécsi éjjeli vigyázó az ő polgártársaihoz a közelítő 1795. esztendő kezdetinek al486