AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

I. Az OSZK 1980-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1980-ban

Józsefné, Horváth Tiborné, Kamondi Antal, Kiszely Olivérné, Kocka Katalin, Koroknai Ákosné, Krizka Györgyné, dr. Losonczi Andrásné, Maróthy Jánosné, dr. Németh S. Katalin, Pap Zoltán, Plihál Katalin, Révay Rita, Savanyó Rezsőné, Sutka Istvánné, Szász Andrásné, Szép Sándorné, Tolnay Lászlóné, Velich Sándorné, Veöreös Enikő kapták. Kutató- és fejlesztő munka, kiadványi tevékenység Tudományos tevékenységünk szempontjából az év legkiemelkedőbb eseményének a kulturális miniszter 101/1980. sz. KM rendeletét kell tekintenünk, amely a kutató-fejlesztő munkát végző tudományos dolgozók egységes követelményrendszeréről és továbbképzéséről rendelkezett, és ennek kapcsán — más intézményekkel együtt — az Országos Széchényi Könyvtárat is kutatóhellyé nyilvánította. így a Nemzeti Könyvtár megkapta tudományos jellegének megtisztelő, hivatalos elismerését, amely kutató-fejlesztő tevékenységének további erősítésére, e munka feltételeinek fokozott megteremtésére kötelezi. Ez a változás, amely természetesen nem máról holnapra következik be, a jövő szempontjából meghatározó lesz. Ugyancsak az év folyamán — a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. sz. tvr. végrehajtásáról intézkedő rendelet alapján — megtörtént egyes könyvtárak tudományos könyvtárrá minősítése, közöttük az Országos Széchényi Könyvtáré is. A Történelmi és kulturális hagyományaink, emlékeink komplex kutatása c. tervezett főirány anyagi keretéből immár harmadik, de sajnos utolsó évében könyvtárunk jelentős támogatást kapott, viszont az előző évi maradvány felhasználhatóságára, illetve az 1980-as keret meghatározására vonatkozó döntések — mint eddig mindig — elkésve születtek meg. Ez a körülmény szükségszerű bizonytalansághoz vezetett, a folyamatos, nyugodt munkaszervezést és végzést nehezítette, gátolta. Ennek ellenére is sikerült több területen előrelépni. Megjelent az egyházi könyvtárak kéziratkatalógusainak első kötete, nyomdába került a második és kéziratos formában további kettő áll készen. E keret lehetőségeire támaszkodva adhattuk nyomdába Berlász Jenő művét, az OSZK történetének első kötetét, amely az intézmény munkáját és a magyar művelődésben betöltött szerepét az alapítástól kezdve egészen a kiegyezésig tudományos igényességgel mutatja be. Jelentős haladást könyvelhetünk el a sajtóbibliográfiai munkálatokban is, mind az 1921 és 1944 közötti hazai kiadványok számbavételével és részletező leírásával, mind pedig a két világháború közötti romániai magyar sajtó eddigi bibliográfiájának és saját nyilvántartásunk kiegészítésével. 1980-ban a főirány keretében kezdődtek meg és hoztak figyelemre méltó eredményt a Magyar színházi ikonográfia munkálatai. A könyvtár munkatervébe foglalt kutatói tevékenység is számos pozitívumot tud felmutatni. Az év végére megjelent a Magyar Könyvészet 1921— 1944 első (voltaképpen 7.) kötete, amely a két világháború közti korszak magyar irodalmi termését mutatja be. A hézagpótló nemzeti bibliográfia közreadásának tudományos jelentőségét aligha kell hangsúlyozni, de a magas szintű munkát, amely a művet jellemzi, itt is ki kell emelnünk. E nagy 47