AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

sorozattól kezdve a holdtöltét mutató ábráig, a nyomtatásuk, a betűtípusok kiválasztása azonban már nem volt olyan igényes. Az egyes hónapokat ábrázoló fametszet-sorozatot tartalmazta Lippai György Galendarium oeconomicum-]a, is.

84 Negyedrét fametszetes címlapkeretet a már említetten kívül kettő használt a Brewer-nyomda: az egyiket Werbőczy művének címlapján, a másikat Meisner posztilláinál. A Decretum Latino-hungaricum címlapján Magyarország címere látható, alul pedig a salamoni ítélet; a művész nevét nem ismerjük, a fametszetmásolat a mű 1561. évi bécsi kiadásának címlapjáról.

85 Meisner prédikációskötetének címlapján vallásos jelenetek láthatók: angyalok, a szentháromság, Péter és Pál apostol, a háromkirályok imádják Jézust, ugyanolyan oszlopos keretben, mint az előző fametszet. Nagyon egyszerű, igénytelen kidolgozású az a fametszetsorozat, amely az Evangeliomok és epistolák 1634-es lőcsei kiadását díszíti. Szebb kivitelűek ezeknél a lutheránus katekizmusokat díszítő illusztrációk. A Pázmány Péter imádságoskönyvében látható fametszetek többsége kisméretű, ezért kevéssé kidolgozott. Az Orbis sensualium pictus illusztrációi nem eredeti alkotások: Jonas Bubenka lőcsei tanító az 1669. évi nürnbergi kiadás alapján metszette fába a tankönyv 153 illusztrációját. Ezek a fametszetek nem igazán művésziek, meglehetősen merevek, sablonos hatásúak. A fametszetes illusztrációk külön csoportját jelentik azok az illusztrációk, amelyek a népszerű históriakiadásokhoz készültek. Illusztrált históriák: Toldi históriája, Aesopus élete, Salamon és Markalf históriája.

86 Ezek közül is kiválnak a Salamon és Markalf illusztrációi naiv népi szemléletük, esetlen bájuk, nyers humoruk miatt. A lőcsei nyomtatványokon számos fametszetes címer is található: Lőcse, Késmárk címere, Pázmány Péter címere, Johann Lang lőcsei bíró és tanácsos címere, Balogh Miklós váci püspök és szepesi prépost címere, a Lubomirski-hercegek címere, a már említett oroszlános magyar címer, valamint egy kétfejű sasos magyar címer.

87 A lőcsei nyomtatványokra nem volt jellemző a rézmetszet alkalmazása, de néhány szép rézmetszetes könyvet nyomtattak Lőcsén. A 17. században csak Johann Weber műveihez készültek rézmetszetes illusztrációk 1662-ben, 1665-ben és 1668-ban. A Janus bifrons és a Lectio principum című művekhez készült rézmetszetek legtöbbje művészien kidolgozott, szép, nagyméretű alkotás. Az allegorikus címlapképet, Eperjes látképét és Johann Weber bíróvá választásának képét az Eperjesen tartózkodó Israel Hiebner metszette, a többit Christian Hermann Roth körmöcbányai érem- és pecsétvéső.

88 A 18. században két mű jelent meg rézmetszettel: Pápai Páriz Ferenc Dictionariuma, 1708-ban és Bél Mátyás Grammatica latina-ja 1718ban. Pápai Páriz Eerenc arcképe Johann Georg Wolfgang bécsi rézmetsző 84. Szabó I. 1167. A csíziók illusztrációiról 1. Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története c. idézett tanulmányát. 85. Gulyás i. m. III. rész 27. p. 86. Szabó I. 581. I. 1155. I. 1599. 87. Leírásukat, előfordulásukat 1. a doktori disszertáció 132. lapján. 88. Gulyás i. m. III. rész 45 — 46. p. Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig. Bp. 1951. 76. p. 28 OSZK Évkönyve 1980 433