AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.
Sinapius: Perlicka dijteh Bozijch 1683 (8 fametszetes illusztráció) Comenius: Orbis sensualium pictus 1685 (153 fametszetes illusztráció) Vectigal regium reformatum 1690 (5 dísz) Gröning: GranatAp ff el. . . 1691 (15 iniciálé, 6 dísz) Luther: Der Heine Catechismus 1695 (9 fametszetes illusztráció) 79 Volt két olyan könyvdíszítési mód, amely a korai lőcsei nyomtatványokon gyakori volt, később egyre kevésbé. Az egyik a szedéstükör léniával való keretezése. 1629-es lőcsei nyomtatványon fordult elő először és 1675-ös könyvön utoljára (főleg 12° és negyedrét nyomtatványokon). 80 A másik díszítési mód a pirosnyomás volt. Ebből a szempontból külön kell választanunk a kalendáriumokat a többi lőcsei nyomtatványtól: a lőcsei kalendáriumok címlapján, a naptártáblákon, egyes fejezetek címénél mindig előfordult pirosnyomású sor. A két, fent említett könyv (1632-ből és 1634-ből) címlapján néhány sor, ill. könyvdísz volt pirosnyomású, azonkívül pirosnyomással díszítették a következő könyvek címlapját: Madarász: Az Eperjessi Magyar Ecclesia. . . 1629 Ziegler: Discursus de summo bono. . . 1630 Szép imádságos könyvecske 1632 Luther: Katechysmus.. . 1634 Keresztyéni isteni dicséretek 1635 Verbőczy: Decretum Latino-Hungaricum 1637 Kegelius: Tizenkét idvösséges elmélkedések 1639 Meissner: Elmélkedések a vasárnapi evangéliomokba... 1635, 1641 81 1641 után naptárakon kívül más könyv kíszítésére nem alkalmazták a pirosnyomást. A szedéstükör léniával való keretezése szimmetriát, nyugodt elrendezést mutat, a pirosnyomás a címlapon szerény kiemelést jelent: mindkettő viszonylagos egyszerűségével a reneszánsz könyvdíszítés jellemzője. A barokk korszakban a jelentős, igényesebb nyomtatású könyveknél a díszítésnek sokkal feltűnőbb módjaival éltek: már a nagyobb méret sokkal dekoratívabbá tette a könyveket, ehhez járultak még a nagyobb, hangsúlyosabb könyvdíszek, s a nagyobb méretű, változatos, a címlapnak mozgalmasságot adó betűtípusok. 79. A felsorolt művek sorrendjében: Szabó I. 564 I. 594. II. 479. II. 482. II. 491. I. 639. Ö. 828. MKSz 1909. 103. p. Szabó I. 695. II. 526. II. 726. Sztr. II. 2555/103. Szabó I. 835b. I. 1612. I. 856. I. 1168. I. 1599. II. 992. H. 1057. MKSz 1963. 345. p. 115. sz. Szabó I. 1168. I. 1183. II. 1405. II. 1406. II. 1486. II. 1528. I. 1338. II. 1666. II. 1690. II. 1799. 80. Az 1629-es nyomtatvány: Szabó I. 582. Az 1640-es évek végéig gyakori volt a léniával való keretezés. Utána már csak 1659-ben és 1675-ben fordult elő: Szabó I. 943, I. 944, I. 1200. 81. Szabó I. 583. 1. 594. OSZK Évk. 1959. 181. p. Szabó II. 490. 1. 648. 1. 672. 1. 695. 1. 652. I. 719. 429