AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

volt azonos a kínálata ebben az időben, nyolc, ekkortájt beszerzett lőcsei fraktúr típust mindenesetre sikerült azonosítani a wittenbergi Zincke-féle betűöntöde típusaival.

62 Lőcsén készülhettek viszont a fába metszett betűk, valamint két ekkortájt felbukkanó záródísz, amelyek korábban használt lőcsei záródíszeknek a megközelítő másolatai. Lehetséges, hogy Jonas Bubenka lőcsei tanító nevéhez fűződnek, aki az 1680-as évek elején metszette fába az Orbis sensualium pictus többszáz illusztrációját.

63 Az 1680-as évek új típusai — súlyuktól függően — legalább 400 Ft értéket képviseltek. (Tíz szövegtípus és a kiemelő típusok; az 1633-as felújításnál egy szövegtípus súlya átlag 1 mázsa 30 font volt, a század folyamán pedig a kiöntött betűk mennyisége egy-egy típusnál bizonyosan nem csökkent, inkább növekedett, mint azt a sárospataki nyomda három különböző időből származó leltáránál is láthatjuk.

64

) Samuel Brewer még az 1690-es években is tovább bővítette a lőcsei betűkészletet (61 A, 62 A, 67 K, 69 F szövegtípusok, 63 A és 64 A szép kiemelő antikva típusok), ugyanennyi betűt azonban ki is selejtezett (16 A, 1 A, 3 A, 11 F, 17 A, 12 F). Samuel Brewer élete végére, a tervszerű és nagyon gondos gyarapítás után a lőcsei tipográfia betűkészlete a következőképpen alakult: 14 antikva, 5 kurzív, 11 fraktúr, 4 svabachi és 2 görög, összesen 36 betűtípus. Samuel felszerelése két antikvával és három fraktúr típussal volt több, mint apjáé, de egy lényeges szempontot feltétlenül hangsúlyoznunk kell: Samuel készlete 1699-ben több mint 80%-ban más, mint apja készlete volt 1664-ben! Ha a két időpontban meglevő lőcsei betűállományt hasonlítjuk össze, mindössze öt közös típust találunk (33 A, 10 F, 34a F, 18 G és 35 G), az állomány többi része Samuel idejében teljesen új volt. Mintha két különböző nyomdáról lenne szó, annyira kicserélődött a Brewerműhely készlete 35 év alatt. Samuel új nyomdaalapítás szintjét érte el annak hátrányai nélkül, hiszen a folyamatos felújítás, a készlet folyamatos kicserélése miatt nem volt szükség egyszerre olyan nagyarányú tőkebefektetésre, mint egy nyomdaalapításnál. Sámuel halála után a nyomtató műhely az özvegy és Johann közös tulajdonába került: a tipográfia fejlesztésének gondját azonban a fiú viselte. Johann talán még nagyobb hozzáértéssel és gondossággal fogott hozzá a tipográfia fejlesztéséhez, mint apja. A lőcsei Brewer-nyomda több mint 62. Egy 1743-as betűmintalapon fordulnak elő, de valószínű, hogy e típusok jelentős része már korábban, a 17. század végén elterjedt. L. a Der in der Buchdruckerei vohl unterrichtete Lehr-Junge oder bey der Löblichen Buchdruckerkunst Nöthige und nüzliche Anfangsgrunde. .. c. Lipcsében, 1743-ban megjelent mű mellékletét: „Abdruck Einiger SchrifftProben und derer Nahmen, wie solche zu W ittenbe: g in 0. Z>nckens Oiesserey, und J. V. Bossögels Buchdruckerey befindlich sind". I—XIII. lap. A mű másolatát Haiman György bocsátotta rendelkezésemre, akinek ezúton is köszönetet mondok. Az azonos lőcsei típusok: 53 F — Zincke petit (VIII. lap), 54 F — tercia (V.), 57 F — grobe ciceró (VI.), 58 F — kleine Mittel (VI.), 60 F — runde corpus (VIII.), 69 F - descendian (X.), 70 F — borgois (VIII.), 88 F — grobe sabon (II—

HL). 63. Bubenkáról és az Orbis sensualium pictus illusztrációiról jó áttekintést ad Gulyás i. m. III. rész 29—32. p. 64. A sárospataki nyomda összes betűanyagának, cifráinak, naptárjegyeinek súlya 1666-ban 48 mázsa 40 font volt, 1669-ben 48 mázsa 92 font, 1674-ben pedig 55 mázsa 47 font. L. Harsányi István: A sáropataki nyomda leltárai. = MKsz 1926. 115, 119, 120. p. 381