AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

,,A magyarországi németség irodalma a polgári szellem műve. Művészi alkotásokat alig találunk benne, kiemelkedő nagyságok nincsenek művelőik között. A hazai német irodalom művelői papok, tanító, városi polgárok; a német városok lakóihoz fordul, azok életfolyását kíséri, szellemi szükségleteikről gondoskodik." Önálló művészi alkotásokban szegény ez az irodalom, de közvetítette a németországi irodalmi és szellemi áramlatokat.

44 A hazai szlovák irodalom a magyar irodalomhoz képest szintén elmaradott volt: a szlovák irodalmi nyelv ekkor még nem alakult ki; a szlovák anyanyelvű szerzők vagy cseh (biblictina) nyelven írtak, vagy a cseh nyelvet tudatosan a szlovák népnyelvhez közelítették (szlovakizálás).

45 A szlovák irodalom jelenléte a lőcsei könyvkiadásban részben a protestáns exuláns papok tevékenységének, részben a magyar nemesség vallási rokonszenv miatti irodalompártolásának a következménye. A LŐCSEI NYOMDA EGYKORI BETŰKÉSZLETE A készlet eredete, változása 115 év alatt A lőcsei Brewer-nyomda nemcsak a hazai protestáns szellemű könyvkiadásban töltött be előkelő szerepet, hanem az elsők között volt Magyarországon tipográfiai, könyvművészeti szempontból is. A Brewer-műhely technikailag élenjáró voltának bizonyátására vizsgáljuk meg részletesen a nyomda felszerelését! Az elemzés középpontjában a nyomdakészlet legjellemzőbb része, a nyomda betűtípusanyaga áll, amelyeket — betűmintalapot utánzó formában — a szöveges rész után adunk illusztrációként. (Mellette feltüntetjük a különféle betűtípusok általunk használt számát, betűjelét: A-antikva, K-kurzív, S-svabachi, F-fraktúr, G-görög, H-héber, a típus méretét és előfordulási idejét.) A Brewer-testvérek által alapított tipográfia felszerelése kezdetben meglehetősen szerény volt. Nem is a típusok száma alapján, hiszen a nyomda 8 antikvával, 3 kurzívval, 3 svabachival, 2 fraktúrral és egy görög típussal, összesen tehát 17 betűtípussal rendelkezett, hanem a betűkészlet hiányossága és állapota miatt. A nyomtatványok alapján megállapítható, hogy a lőcsei nyomda nem új betűkészlettel indult, hanem már használttal; a betűk közöl a 8 K volt a legkopottabb, a többi típus csak kissé használt, még jól olvasható, kb. olyan állapotban voltak, mint a később újonnan beszerzett típusok mintegy egy évtizedes gyakori használat után. A betűkészlet hiányossága lemérhető azon, hogy csak a 85 mm-es fokozatban rendelkezett a nyomda antikva, kurzív és svabachi betűvel, a többi méretben egy-két betűtípus hiányzott (1. az illusztrációk melletti táblázatot). A nyomda kiemelő antikva és fraktúr készlete viszont megfelelő volt. Görög betűvel először az 1627-es kiadású Nagy Sándor históriája ajánlásában nyomtattak, tehát feltételezhető, hogy a Brewer-nyomdának kezdettől fogva volt görög típusa, s nemcsak 1641-től, mint Hajnóczi és 44. Pukánszky: A magyarországi német... 378. p. 45. Szilády i. m. 16-17. p. 374