AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

során a következő periódusok több szempont alapján is adódtak: 1. a nyomda alapításától, 1625-től az 1650-es évek végéig, ez a lőcsei könyvkiadás egyértelműen kedvező periódusa, vége felé már a hanyatlás egy-két jelével, 2. az 1660-as évek válságos időszaka, 3. változások a könyvkiadásban az erőszakos ellenreformáció, a protestáns egyház ,,gyászévtizede" alatt, 4. a lőcsei könyvkiadás nagy fellenülése az 1680-as, 1690-es években, hasonló jellegű, de kisebb mennyiségű könyvkiadás a Rákóczi-szabadságharc alatt, 5.'végül a hanyatló 18. századi periódus az 1710-es évek közepétől, amelyet a cenzúrával való eredménytelen, eleve kudarcra ítélt viaskodás jellemez. A lőcsei Brewer-nyomda a protestáns egyházi és kulturális élet kedvező időszakában jött létre: a bécsi béke után megalakult a protestáns egyházak szervezetei, fellendült a protestáns iskolaügy; az ellenreformációs törekvések veszélyeztető tényezőként ugyan állandóan jelen voltak, de az adott poltikai helyzetben csak kevéssé érvényesülhettek (elég, ha csak a protestáns erdélyi fejedelmek függetlenségi harcaira gondolunk, vagy a protestáns vármegyei nemesség és a polgárság érdekszövetségére vallási kérdésekben). így mennyiségben és tartalmában egyaránt jelentős protestáns szellemű könyvkiadás alakult ki Lőcsén. Mennyiségben jelentős, hiszen a tipográfia a legtöbbet nyomtató magyarországi műhelyek között volt, s az összkiadáson belül igen magas (az 1630-as években például 81%) volt a vallásos irodalom és iskolai könyvek aránya, tartalmában pedig azért jelentős, mert a protestáns egyház és iskolák számos fontos, alapvető igényét elégítette ki. Az addig kéziratban terjedt evangélikus templomi énekekből a Brewernyomda adott először válogatást 1629-ben (1), majd ezt követte az első nagyszabású, hivatalos egyházi használatra szánt evangélikus énekeskönyv megjelenése 1635-ben (6, 7, 8, 9). Ennek az énekeskönyvnek a részeként látott napvilágot először Magyarországon a Szenei Molnár Albert fordította genfi zsoltárok; a zsoltárok első hazai, kottával ellátott kiadása szintén lőcsei (52). í gy a lőcsei nyomda jelentős szerepet vállalt az akkor még szokatlan, a konzervatív ízlés által nem elfogadott zsoltárok népszerűsítésében.

12 A lutheránus szlovákok első nagy énekgyűjteménye, a Giihara Sanctorum (12) a magyarral szinte egyidőben jelent meg: 1636-ban került ki a lőcsei sajtó alól. Ez az énekeskönyv a biblia mellett a legtöbbet kiadott szlovák mű lett.

13 De nemcsak hivatalos egyházi használatra szánt énekeskönyvek jelentek meg Lőcsén, hanem a század egyik legnépszerűbb könyve, a vallásos költészet kiváló alkotása, Balassi Bálintnak és Rimái Jánosnak Istenes énekiM Sajnos semmit nem tudunk az 1644-es lőcsei biblia (33) kiadásának körülményeiről. Harsányi István előszó vagy ajánlás hiányából arra következtetett, hogy maga a nyomdász volt a kiadó. Kevés nyomda vállalkozhatott ebben a korban bibliakiadásra: a 16—17. században a vizsolyi biblia, az 1644-es lőcsei és az 1661-es Váradon elkezdett és Kolozsvárott befejezett 12. A magyar irodalom története. . . 88 — 89. p. 13. Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517—1711. Bp. 1939. 98. p. 14. Szabó I. 702b. 362