AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

SZENCI BOROS János (Johannes Boros Szenei, Johannes Boios Szempci, Johannes B. Szemes, Johannes Szenei, Johannes B. Szemei); 1614. ápr. 23. 1613 előtt Göncön volt rektor, 1613—15-ben külföldön tanult. 1613. jún. 28-án a wittenbergi, 1614. ápr. 23-án a heidelbergi egyetemre iratkozott be. Marburgban is megfordult. Hazatérve Sárospatakon lett tanár, 1620-tól 1622-ig Göncön lelkészkedett. (RMKT XVII/8 539. és Adattár I 109. 1.). Művei: De ecclesia eiusque notis 1614. szept. 24. = D. P. C. T. 2. 183 — 184. 1. De Scripturae Sacrae perspicuitate, interpretatione et interpretationum judice 1614. nov. 5. = D. P. C. T. 2. 192-193. 1. De justifications peccatoris coram Deo 1615. szept. 8. = D. P. C. T. 2. 245 — 248. 1. Üdvözlő verset írt Gyöngyösi Kiséri Andráshoz (RMK III 1151, 1615. okt. 7.). Neki ajánlotta disputációját Pataki Füsüs János, mint pataki tanárnak volt tanítójának (RMK III 1195, 1617. ápr. 26.) és Simándi Bodó Mihály, mint gönci lelkipásztornak, volt tanítójának, egyik fautorának (RMK III 1331, 1621. jan. 13.). Magyar üdvözlő verset írt hozzá egy ismeretlen személy abból az alkalomból, hogy egy „nagyszájú gallértokot", azaz egy köntöshöz való kámzsát ajándékozott neki. A vers feltehetően Szenei külföldi peregrinációja idején keletkezett. (RMKT XVII/8 73 1.) Szenei Gsene Péter Velechinus István (RMK III 1154, 1615. szept. 9.), Komáromi Szerafin Pál (RMK III 1152, 1615. szept. 16.), Péli S. István (RMK III 1200, 1617. okt. 18.), Kanizsai Mihály (RMK III 1198, 1617. jún. 21.) és Darnai László György (RMK III 1293, 1620. jún. 24.) fautora. Született 1575 k. Szencen, meghalt 1622. jún. 14-én Érsekújvárott. Tanulmányait Szencen kezdte. Ennek befejeztével 1603-ban Jókán, 1606ban Somorján lett lelkész, 1608-tól csallóközi esperes, 1615-ben püspökké választotta a Pelső-Dunamelléki református egyházkerület. A fenti ajánlások szerint ekkor már érsekújvári pap volt. (Zoványi) (Napló 63., 165., 283., 305., 370., 384. 1.) Műve: öonfessio Helvetica, azaz a keresztyéni igaz hitről való vallástétel Oppenheim 1616 = RMNY 1115 és Debrecen 1616 = RMNY 1109. Kéziratát Kanizsai Mihály vitte el Szenei Molnár Alberthez Oppenheimbe. (RMKT XVII/8 544. 1.) Levelei kiadva: Magyar Protestáns Egyház történeti Adattár III. k. 1904. 40-81. 1. SZENCI MOLNÁR Albert 1597. jan. 22.; 1606. nov. 24. Mivel életrajza és munkássága részletesen ismert, itt csak a disputációk rávonatkozó adatait állítom időrendbe. Már 1596. dec. 4-én theológiai ösztöndíjjal felvették a Kollegium Casimirianumba. 1597. jan. 22-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ezt a beiratkozást 1606. nov. 24-én megismételte. 325