AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

Kádas István A szatmári szenátus tagja. Szatmárnémethi István egyik fautóra (RMK III 1300, 1620. aug. 12.). KANIZSAI Mihály (Michael Canisaeus); 1616. máj. 18. 1616. máj. 18-án iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ahol Járfás Mihály, komáromi polgár és fia Gáspár alumnusa volt (RMK III 1191). Érsekújvárról vele küldte el Szenei Csene Péter a második helvét hitvallás fordítását Oppenheimbe, amelyet aztán Szenei Molnár Albert jelentetett meg. Kanizsai Mihály hazatérve előbb komáromi rektor (MPEtA VIII. 52. 1.), majd nagyszombati prédikátor lett. 1625-ben Kanizsai Pálfi János őt ajánlotta Batthyány Ferencnek udvari prédikátorul, de 1629ben még mindig mint nagyszombati prédikátor írt emléksorokat Joannes Maconius cseh költő emlékkönyvébe (TT 1907 508.1.), 1632-ben pedig Sélylyei P. Ferenc ajánlotta disszertációját Kanizsai Mihály nagyszombati papnak (RMK III 1477); (RMKT XVII/8 544-545. 1.). Művei: De duplici predestinatione Dei 1616. nov. 23. = D. P. C. T. 2. 348-349. 1. De predestinatione. . . sub praesidio Henrid Alting. . . 1617. jun. 21. Heidelberg 1617 = (RMK III 1198). Cím nélkül 1618. jan. 12. = D. P.: Thes. Bibi. 29. 1. Üdvözlő verset írt magvarul Szenei Csene Péterhez (Confessio Helvetica. . . Oppenheim 1616 = RMNY*1115); latinul Bakai Györgyhöz (RMK III 1191); Pataki Füsüs Jánoshoz (RMK III 1195, 1617. ápr. 26.); Varsányi P. Istvánhoz (RMK III 1203, 1617. aug. 30.). Neki ajánlották a következő disputációkat: RMK III1375, Franaker 1625. szept. 28. Csúzi Cseh János mint egyik fautorának; RMK III 1379, Franaker 1625. szept. 30. Thuba Tamás mint egyik fautorának; RMK III 1409, Leyden 1627. okt. 20. Kecskeméti N. István feltehetően mint patrónusának; RMK III 1477, Franaker 1632. Sellyei P. Ferenc mint fautorának. KANIZSAI PÁLFI János [Joannes Paulides Canisaeus (Caniseus)]; 1609. máj. 30. Nagykanizsa? — Pápa 1641; Nagykanizsán született; 1602—1607 között Fertőszentmiklóson, Csepregen, Kőszegen és Komáromban tanult, majd rektornak ment Somorjára. 1609. máj. 30-án iratkozott be a heidelbergi egyetemre, Szegedi Márton kassai polgár alumnusa volt. 200 florenust kapott tőle peregrinációja költségeire Sári Orvos Mihály és Szenei Csene Péter közreműködésével. (Történelmi Tár 1909 451. 1.) Visszatérve ismét Somorján, 1611-ben pedig Komáromban rektor. 1612. jún. 1-től 1626. ápr.-ig Pápán lelkész. Itt 1615-ben Magyarországon elsőként presbitériumot szervezett. Résztvett Bethlen Gábor pozsonyi országgyűlésén (1619. dec. 23. —1620. jan. 16.), s itt beszédet is tartott. (Ugyanitt Veresmarti Mihállyal is találkozott 1. Ipolyi 522—525.1.) 1626. ápr. 6-tól a Batthyányak birtokán Németújvárott volt prédikátor. 1629. márc. 18-án a dunántúli református egyházkerület püspökévé választották, ekkor egyházkerületében kötelezővé tette a presbitériumok felállítását. Batthyány Ádám 1633285