AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

IIa főrendek közül való mecénások száma. Öten a keleti vármegyékből, 6-an Erdélyből valók. Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna összesen hét diákot patronált Heidelbergben. Bethlen István és felesége, Csáki Krisztina hármat. Rákóczi György kettőt. Többségüknek ezenkívül később más egyetemeken is volt alumnusa. 37 az egyházi személy prédikátor a pártfogók között (s ehhez kell számítani még a korábban említett húsz Pareus-tanítványt is, akikkel itt nem foglalkozunk). 6-an valók a Dunántúlról, illetve a Felső-Duna mellékéről, 18-an a keleti vármegyékből, 9-en Erdélyből, 1 Debrecenből, 3-an a Hódoltságból. Az egyháziak többnyire csak fautori szerepet vállaltak, de Tardi György, abaúj-tornai esperes, Tiszabecsi Gáspár, kászoni prédikátor, Varsányi István prédikátor özvegye, Makkai Katalin és Súri Orvos Mihály, mint mecénás is szerepel az ajánlásokban. Többüknél viszont ismétlődik a fautori szerep. Ilyenek: Szenei Csene Péter, Szepsi Láni Mihály, Szepsi N. András, Tardi György, Váci Mihály, Vári Alatus János. Mindezek alapján megállapítható, hogy a heidelbergi diákok taníttatása elsősorban a királyi Magyarország református nemességéhez és polgárságához köthető. Feltűnő, hogy a királyi Magyarország nyugatra eső részein a polgárság támogatása mondható erősebbnek, s Nagyszombat msllett elsősorban a végvári szerepet játszó Érsekújvár, Komárom, Pápa a legfontosabb bázisok. A királyi országrész keleti felén e két elem támogatása nagyjából egyforma erővel nyilvánult meg. Erdélyben viszont a központi hatalom jelenti a legfőbb támaszt, hiszen a mecénások között elsősorban a Bethlen közvetlen környezetéhez tartozó főrendek találhatók: Bethlen István, Csáki Krisztina, Kapi András, az ifjú és idősebb Rhédey Ferenc. Valamennyi vidéken komoly részt vállalt a peregrináló diákok támogatásában maga a prédikátori réteg. Működése ott a legfontosabb, ahol a világi elem támogatása viszonylag csekély: a Dunántúlon és a Felső-Duna mellékén. Nyilvánvalónak látjuk, hogy a heidelbergi eszmék hatásával elsősorban azokban a rétegekben kell számolni, amelyek a diákok taníttatásának terheit is viselték, ezek a rétegek pedig, mint láthattuk, a magyar társadalom igen jelentős részét alkották. Használati útmutató és a rövidítések jegyzéke Az Adattárban a heidelbergi egyetemre 1595—1621 között beiratkozott magyarországi diákok és ezek pártfogói szerepelnek. E két névsor, amely itt egy betűrendben szerepel a heidelbergi egyetem Gustav Toepke által kiadott matrikulájából és a magyarországi diákok nyomtatásban megjelent disputációiból állt össze. Ennek megfelelően az Adattár kétféle típusú cikkeket tartalmaz. 1. A heidelbergi egyetemre beiratkozott és ott tanulmányokat folytató diákok nevét a megállapítható legteljesebb névalakban verzálissal emeljük ki, kivéve a keresztnevet, tehát pl.: KÁRÁSZTELEKI SZILÁGYI PINTES Mihály. Néhány esetben azonban a P. vagy Pastoris jelzést elhagytuk, ba azok az illető személy azonosításában nem segítenek. A kiemelt név alatt 249